MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VI. SZAKLEVÉLTÁRAK SZEKCIÓ

EHRENBERGER RÓBERT (Hadtörténelmi Levéltár) A Magyar Néphadsereg iratai a Hadtörténelmi Levéltárban és a levéltár gyűjtőterületi munkája K Hadtörténelmi Levéltár, mint állami szaklevéltár, jelenleg önálló igazgatóságként a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum elnevezésű közgyűjteményi, tudományos katonai intézmény része. Az 1918-ban megalakult Hadtörténelmi Levéltárat 1950-ben a Magyar Országos Levéltárral és a területi állami levéltárakkal együtt a közlevéltárak közé sorolták, majd az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet értelmében állami szaklevéltárrá minősítették. Ezt erősítette meg a jelenleg is hatályos 1995. évi LXVI. tv., a levéltári törvény - így a Hadtörténelmi Levéltár ma is állami közlevéltár (tegyük hozzá, hogy az ország legnagyobb közlevéltára). Fenntartója a Honvédelmi Minisztérium. A levéltár feladata a katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékeinek gyűjtése, megőrzése és a kutatás számára használhatóvá tétele. Emellett élő levéltárként folyamatosan átvette, s napjainkban is átveszi a Magyar Néphadsereg, illetve a Magyar Honvédség levéltári megőrzésre kijelölt maradandó értékű iratait (őrzésében jelenleg mintegy 6800 iratfolyóméternyi iratanyag, 15 ezer tekercs mozgófilm és 8 millió mikrofilmfelvétel van). A Hadtörténelmi Levéltár őrizetében lévő iratanyagok megközelítőleg egyharmada élő levéltártesthez tartozik. Az 1945 utáni hadsereg magyar demokratikus hadsereg, Magyar Néphadsereg, Magyar Honvédség - iratai a HM HIM Központi Irattárból kerültek és kerülnek Levéltárunkba - többnyire a keletkezés évétől számított 15 év elteltével. A történelmi közelmúlt ezen iratainak összterjedelme megközelíti a 2100 ifm-t, ami a levéltár legkiterjedtebb irategyüttesévé teszi az 1945 utáni gyűjteményt. A leegyszerűsítve csak néphadseregi anyagnak nevezett 1945 utáni fondok az általánosan elfogadott szakmai tektonika szerint fondfőcso-