MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VI. SZAKLEVÉLTÁRAK SZEKCIÓ

JENEY ANDRÁSNÉ (Központi Statisztikai Hivatal Levéltára) A statisztikai iratok levéltára A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára bemutatása Az 1969-ben megalkotott levéltári törvény arra kötelezte a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy szaklevéltárat hozzon létre az intézmény mű­ködése során keletkezett és maradandó értéket képviselő iratok gyűjté­sére, tárolására és a tudományos kutatás elősegítésére. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára hivatalosan 1975-ben ala­kult meg, működését az ekkor kiadott alapító okirat alapozta meg. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a statisztikai tevékenység során ke­letkezett adatgyűjtések a tényleges statisztikai tevékenységen túl ho­gyan kapcsolódnak más tudományok műveléséhez, elsősorban a tör­ténelemtudományéhoz, amely a XX. században egy másik tudomány se­gítségével igyekezett módszereit korszerűsíteni és elszakadni a pusztán narratív előadásmódtól. Hogyan következett be ez a változás, amely az ún. „quantitatív" szemléletet vezette be a történetírásba? Messzebbre kell nyúlnunk, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk. A számok mindig jelen voltak a történész munkáiban. Sőt! A népes­ségszám speciálisan már nagyon korán megjelent az államfilozófiával foglalkozó művekben, Konfucius, Arisztotelész, Platón, de a későbbiek során Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás sem tudják megkerülni a kérdést, milyen feltételei vannak az állam optimális működésének. A vá­lasz valamennyi esetben ugyanaz: optimális népességszám. Azt, hogy hogyan lehetséges, vagy kell ezt elérni természetesen már függvénye az adott államberendezkedésnek, kultúrának. De a számszerűség fontossá­ga egyértelmű.

Next

/
Thumbnails
Contents