MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

kodjon az egyes fontos és közbizalmi tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnak a törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról, valamint biztosítsa a kutatási tevékenység folytatását, illetve a tudományos munkamegosztás keretében vállaljon részt az általa őrzött iratanyag publikálásában. A fő feladatok közül az első kettő közhivatali funkció, a harmadik klasszikus levéltári feladat. A közhivatali feladatok időben is behatároltak, az átvilágítás 2004 után megszűnik, és idővel csökkenni fog a saját anyaguk iránt érdeklődő állampolgárok száma is. A mindenkori végrehajtó hatalomtól való függetlenség érdekében a törvényalkotók több garanciális elemet építettek be a törvénybe. Rendkívül szigorúak a hét évre, azaz több választási cikluson átívelő időre kinevezett vezetőkre, az elnökre és az elnökhelyettesre vonatkozó összeférhetetlenségi előírások. A Történeti Hivatal önálló költségvetési fejezet, elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal tevékenységéről. A Történeti Hivatal munkatársai köztisztviselők, elnöke közigazgatási államtitkári besorolású állami vezető. Mi indokolja ezt a kitüntetett figyelmet? Egyértelmű, hogy az itt őrzött különleges iratanyag. Az állambiztonsági szervek 1945-től kezdve gyűjtötték azokat az információkat, amelyek alapján sakkban igyekeztek tartani a társadalom minél nagyobb részét. Minden titkosszolgálat gyűjti az őt érdeklő adatokat, de a kommunista hatalom államvédelmi szervei beteges módon igyekeztek bepillantani az állampolgárok magánéletébe. Tették ezt azért, hogy totális kontroll alatt tartsák a hatalomra veszélyesnek tűnő egyéneket, de tették azért is, hogy a kompromittáló adatokkal minél több embert kényszerítsenek együttműködésre. A több évtized alatt összegyűjtött hatalmas adathalmaz rendkívül értékes történelmi forrás, de felelőtlen felhasználása emberi sorsokat tehet tönkre még most, több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után is. Az a tény, hogy egykor törvénytelenül szereztek meg adatokat, nem jogosítja fel sem az iratokat feldolgozó levéltárost, sem a kutató történészt, sem pedig a saját anyagába betekintő állampolgárt, hogy újabb törvénysértést kövessen el, megsértse mások személyiségi jogait. Ezért aztán a törvény a Történeti Hivatalban őrzött személyes adatok kutatására a levéltári törvény 24. §-át bizonyos eltérésekkel rendeli alkalmazni. Magyarán, a titkos információgyűjtő eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzített személyes adatok kutatása csak a védelmi idő