MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

lejárta után, illetve az érintett - halála esetén hozzátartozójának - hozzájárulása esetén kutatható. Kiemelten szigorú a szabály a különleges adatok (politikai vélemény, vallási meggyőződés, faji hovatartozás, szexuális élet, egészségi állapot) esetén, mert a jelenlegi törvény 90 éves kutatási moratóriumot ír elő. A saját anyaguk iránt érdeklődők gyakran nehezményezik az iratok anonimizálását, azaz a más személyre vonatkozó részek törvény által előírt törlését. Először is igyekszünk az érintett javára, és nem szó szerint alkalmazni a más személy azonosítására alkalmas részek törlését előíró törvényhelyet. Másodszor ismét csak arra hivatkozhatok, hogy az információs önrendelkezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak megsértésével, azaz mindenki csak a rá vonatkozó részeket ismerheti meg, de azt lehetőleg hiány nélkül. A vonatkozó törvény meglehetősen rövidre szabott ismertetése után következzék néhány alapvető információ a Történeti Hivatalban őrzött iratanyagról. Az állambiztonsági szervek 1950-ben hozták létre egységes operatív nyilvántartásukat. A nyilvántartás egyaránt szolgálta a hírszerzés, a kémelhárítás, a belső elhárítás (politikai rendőrség), továbbá a katonai elhárítás szervezeteinek igényeit. A nyilvántartást 1957 tavaszán újjászervezték, az Államvédelmi Hatóság formális feloszlatásával a Belügyminisztérium szervezetébe integrálták. Az operatív nyilvántartásban tárolt iratok kezelésére külön szabályok vonatkoztak, azokat külön tárolták a minisztérium egyéb irataitól. A nyilvántartás dossziékba rendezett irattári anyagokat és az azokhoz készített nyilvántartó kartonokat ölelte fel. Míg az 1960-as évek elején közel 600 000, addig 1989 nyarán 164 900 személy szerepelt a nyilvántartásban. A dossziék típusai közül az alábbiak érdemelnek említést: „O" (operatív) dossziékba sorolták a bizalmas nyomozások során keletkezett dokumentumokat. Nyomozást indíthattak egy-egy személy, csoport, rendkívüli esemény, objektum stb. ügyében. A dossziékból 1989-1990 fordulóján közel 6000 darabot megsemmisítettek, az újjászervezett nemzetbiztonsági szervek 10 706 darabról úgy ítélték meg, hogy feladataik ellátásához továbbra is szükségük van azokra. 1997 őszén a Történeti Hivatal birtokába mégis 13 285 tétel került. Ez a szám tovább gyarapodott az utódszervektől visszakapott iratokkal, illetve a rendezetlen anyagok besorolásával közel 16 000 dossziéra.