MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

MARKÓ GYÖRGY (Történeti Hivatal) A Történeti Hivatal levéltári munkájának sajátosságai A Történeti Hivatal jelenleg is rendkívül sajátos jogállású közgyűjtemény, de egyediségét meg fogja őrizni a magyar levéltári rendszerben is. A jövő idő használatát az Országgyűlésben jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat sorsa indokolja, melyből - a politikai viták ellenére - úgy tűnik, a magyar levéltárügy egy újabb szaklevéltárral fog gyarapodni.

1 Előadásomban röviden ismertetem a Hivatalra vonatkozó 1994. évi XXIII. tv. megszületésének körülményeit, annak fontosabb előírásait. Az előadásban szó lesz a Történeti Hivatalban őrzött iratanyag sajátosságairól, a feldolgozói munka nehézségeiről. Beszámolok a Hivatal tevékenységének főbb mutatóiról, végezetül kitérek a Parlament előtt álló törvényjavaslat vitás pontjaira. Az egykori állambiztonsági iratok kérdésköre 1990 óta megosztotta a politikai pártokat, a szakmai szempontok mindvégig másodlagosak maradtak az időről-időre új erőre kapó polémiában. A múlttal való szembenézés természetesen nem lehetett egyedül a politikai pártok hitbizománya - egy valós társadalmi elvárásnak tett eleget az első szabadon választott Országgyűlés, amikor 1994-ben megalkotta a XXIII. tv-t. Ez első változatában csak a politikai elit meghatározott körét ellenőrizte volna abból a szempontból, hogy az érintettek együttműködtek-e az egykori diktatúra államvédelmi szerveivel. Ez az alapvetően lusztrációs törvény az Alkotmánybíróság döntése után 1996-ban alapvetően megváltozott és megjelent benne az állampolgárok információs önrendelkezési jogát biztosítani hivatott Történeti Hivatal. A nyilvánosság számára a kapuit 1997. szeptember l-jén megnyitó Történeti Hivatal fő feladata: biztosítsa az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását, gondosi 2001. évi XLVII. tv. A kihirdetés napja: 2001. július 3. (a szerk.)