MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

sek helyben maradó iratanyaga harminc, illetve tíz év után selejtezhetőnek minősül. A kisebb-nagyobb helyi hivatal- és társadalomtörténeti szempontból problémás minősítések sora hosszan folytatható. Egészen különleges az a szemlélet, ami a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó területi szakigazgatási szervek (és nem közigazgatási, mint azt a 3/1999. FVM utasításban többször is helytelenül megfogalmazták

5

) iratkezelési mintaszabályzataiban érvényesül. Nézzünk erre is egy példát. Az Állami Erdészeti Szolgálatnál a mintaszabályzat értelmében 15 év után minden szervezeti, működési és ügyviteli irat, valamint tervezéssel kapcsolatos hatósági ügyirat nem selejtezhető, csupán a több évre szóló - megvalósulását tekintve lehet, hogy pusztán „virtuális" - erdőtelepítési programterv, a vadas parkok ügyei és a birtokpolitika a selejtezhető tételek. Ez utóbbi esetben azonban „határidő nélkül" rendeli el az irattári terv a levéltárba adást, vagyis tulajdonképpen nincs levéltárba adási kötelezettség. Ugyanakkor azonban az erdőművelés számtalan aspektusát feltáró iratok 10-15 év után selejtezhetőek. Végül meg kell említenünk a szakigazgatás „állatorvosi lovát", az APEH iratkezelését is. Az APEH 1999. május 27. óta rendelkezik új ügyirat-kezelési szabályzattal és irattári tervvel. A valóban számtalan problémával küzdő rendelkezésből most csupán két szempontot emelnénk ki. Az egyik fő gond itt is a selejtezhető tételek megállapítása. Az érvényes irattári terv értelmében az irányítás-igazgatás körében egy igazgatóságon, hasonlóan a TÁKISZ-hoz, nem selejtezhetőek a segédkönyvek, a selejtezési jegyzőkönyvek és az SZMSZ-ek. Ezek mellett az iratok mellett megőrzik még az igazgatói és az ügyrendi utasításokat is. Értekezletek, beszámolók, munkatervek, szerződések azonban 2-10 éven belül selejtezhetőek. Talán mondani sem kell, hogy mindez megnehezíti egy-egy területi pénzügyigazgatási szerv történetében az önálló és a központi szándék és akarat különválasztását. A leginkább figyelmet érdemlő azonban az, hogy ezt a szabályzatot visszamenőleges hatállyal vezették be. Vagyis minden 1999- május 27. előtt keletkezett iratot e szerint az elv szerint kell kezelni, és főként selejtezni. Beleértve az egykori jogelődök, a Pénzügyminisztérium Bevételi, majd Ellenőrzési Főigazgatósága 5 A közigazgatás és a szakigazgatás fogalmának értelmezésekor máig Ember Győző terminológiai értelmezését tartjuk mérvadónak. Ld: Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon . Budapest, 1982. 3-5 és 3-10. szócikk!