MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)
I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
matból az iratkezelés sem, az eredmény azonban meglehetősen szegényes, illetve felemás. Egyrészt valamennyien, akik gyűjtőterületi munkát végeztünk, tapasztalhattuk, hogy az iratkezelésben dolgozók, az iratkezelő egységek a személyi és technikai feltételek tekintetében a legtöbb minisztériumban és intézményben messze elmaradtak az adott szervezet általános informatikai kultúrájától. A Pénzügyminisztériumban, a Gazdasági Versenyhivatalban vagy az Állami Számvevőszéknél járva az évtized közepén még mindig azt tapasztalhattuk, hogy elavult számítógépeken házilag barkácsolt programokkal a számítógép kezelésében igencsak járatlan munkatársak próbálnak megbirkózni a számítógépes iktatás és iratkezelés számtalan nehézségével. Miközben ugyanezeknél a szerveknél külön számítástechnikai részleg működött, s bizonyos feladatokat integrált informatikai háttérrel támogattak, addig az iratkezelési egységek ezekkel semmiféle kapcsolatban nem voltak. Ha a kérdést nem az egyes minisztériumok elszigetelten működő iratkezelési egységei oldaláról, hanem a másik oldalról, az informatikai forradalom eredményeinek az ügyvitel és iratkezelés terén történő hasznosítását célzó kormányzati erőfeszítések oldaláról közelítem meg, a kép ugyancsak meglehetősen lehangoló. Mint ismeretes, már 1993-ban kormányhatározat született a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztésének koordinálásáról, és a közigazgatás információs rendszerének korszerűsítéséről. 6 A tennivalók meghatározása és végrehajtása érdekében még abban az évben Informatikai Tárcaközi Bizottság, illetve a Miniszterelnöki Hivatal keretében Informatikai Koordinációs Iroda alakult. E szervek feladatát az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság 7 , illetve a MEH Informatikai helyettes államtitkársága, majd napjainkban a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Informatikai Kormánybiztosság vette át. Átszervezésben tehát e területen sem volt hiány. Érdemleges eredmények azonban sem a jogi háttér kidolgozásában, sem az egységes informatikai szemlélet és technikai háttér, illetve követelmények meghatározásában nem születtek. Használható szoftverek és irányadó koncepció hiányában az egyes minisztériumok (pl. a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztéri6 1039/1993. (V. 21.) sz. kormányhatározat. 7 1025/1997. (II. 26.) sz. kormányhatározat.
