MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

G. VASS ISTVÁN (Magyar Országos Levéltár) Az államigazgatás felső szervei és a közszolgálati médiumok iratkezelése a rendszerváltás után Előadásomat a szokásos fordulattal kezdhetném: van egy jó hírem, meg egy rossz. A jó hír az, hogy a rendszerváltás nem járt együtt számottevő iratpusztulással és nem romlott az iratkezelés színvonala, a rossz hír pedig az, hogy sajnos nem is emelkedett. Az átmenetiség, a permanens átszervezés hatása az iratkezelésre Magyary Zoltán már jó 70 évvel ezelőtt leírta, hogy a stabil és korszerű iratkezelés elengedhetetlen előfeltétele az egységes, szintenként jól strukturált közigazgatási-kormányzati szervezet és ügyintézési mechanizmus, ahol a feladat- és hatáskörök meghatározása és egymástól való elkülönítése egyértelmű és világos. Gondolom, senki számára nem kétséges, hogy azóta egyfolytában e felé haladunk, legfeljebb némi kitérőkkel. Sajnos az elmúlt tíz évben történtekről sem mondható el, hogy a fenti cél felé való haladás teljesen egyenes vonalú lett volna. Már 1989 előtt megkezdődött a minisztériumok átszervezése, később pedig a győztes politikai erők minden választás után lényeges változtatásokat eszközöltek a kormányzat struktúrájában. Azt természetesen nem lehet vitatni, hogy egy demokratikus államberendezkedés kormánya más feladatokat lát el, mint a volt szocialista állam kormánya, s ehhez más struktúra kell. Itt azonban nem csupán erről volt szó. Túl sok volt a rögtönzés, a pillanatnyi koalíciós érdekekhez és személyes ambíciókhoz igazodó döntés. Elég csak arra utalni, hogy a kül- és belkereskedelem felügyeletével kapcsolatos főhatósági feladatok 1987 óta hatszor, az egészségügy, munkaügy, szociálpolitika irányításával kapcsolatos feladatok pedig ötször cseréltek gazdát (ehhez képest az, ami a művelődésügy és