MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)
VI. PÁLYÁZATI ÜGYEK - GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK
éve a pályázatokon nyert összegeket az NKA, OTKA stb. utalta az intézményeknek a pályázott feladatra, aminek a megvalósítása sokszor egy évvel később vált valósággá. Határidőre elszámoltunk a feladattal, valamint a nyert összeggel, amivel közben kamatot számoltunk el saját bevételeink között. B) Mindenki pénzügyi likvid tervet készít havonta, heti bontásban kiadásnemenként. Néhol (három helyen) év elején az éves támogatást havi ütemezéssel is megkérik. Ezt a fenntartó is a havi/heti tervvel veti össze és egyezteti. A likvidtervek teljesülését ritkán kérik visszajelezni, de mindenkinek saját magának érdeke, hogy elkészítse, hiszen így kaphatunk rögtön képet az időarányos finanszírozás felhasználásról. C) A likvidtervtől eltérni - természetesen csak többlet igénybevételnél érdekes ez - gyakorlatilag mindenhol lehet, eltérő procedúrával. Ez alatt a szükséges számla-másolatokat és a fontossági, ill. szükségességi igazolások bemutatását kell érteni. D) Nem mindenhol, de a levéltárak felénél korlátozva van az is, hogy a hét egy napján (vagy kettő) lehet csak pénzt felvenni, illetve utalásokat indítani. A munkánkat fokozottabb körültekintéssel kell végezni, hiszen nem lehet elfelejteni ígért kifizetéseket, fizetési határidőket stb. E) Legnehezebben azt lehetett megszokni, hogy amennyiben saját bevételünk van, addig a finanszírozáshoz nem lehet hozzájutni. Azaz elköltjük működésre és egyebekre az amúgy megpántlikázott bevételt. Ugyan nem veszik el, mert amikor a cél megvalósításra kerül a likvidtervbe beállítva, visszakapjuk, de fokozott figyelmet igényel. Az olyan bevételeknél kell különös gonddal körültekintőnek lenni, amelyek nem feladathoz kötődnek, nem kell velük elszámolni, hanem mintegy támogatások, hozzájárulások. Előnye: ennek a finanszírozási módnak, amit természetesen nem mi érzünk, hogy a felügyeleti szerv látókörébe minden bevétel bekerül, kevesebb hitel felvétel válik számára szükségessé.