MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

VI. PÁLYÁZATI ÜGYEK - GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK

Tapasztalat 1. A kiskincstári finanszírozás elsősorban a gazdasági vezetők, illetve pénzügyesek munkájába vezet be egy olyan új elemet, ami eddig nem volt, mely szerint előre, havonta meg kell tudni mondani, hogy mennyi pénzre van szüksége az intézménynek a zavartalan működéshez, és a sok-sok feladat megvalósításához. 2. A kamatbevétel fogalmát elfelejthetjük, mert eleinte, ahol még visszaosztották az intézményekre (arányosan), napjainkra már ez is csak egy megyei levéltárban valóság. 3. Fokozottan oda kell figyelnünk a finanszírozás felhasználására, nehogy a saját bevételek (amelyek nem tervezhetőek) miatt alulfinanszírozottá váljunk (következő évben csökkenthetik a támogatást, ami ugyan még nem történt meg sehol sem, de nem tudni, hogy ha a fenntartó a jelenleginél is rosszabb körülmények közé kerül, milyen megszorító intézkedéseket tesz). Összefoglalva a finanszírozásunk módjaiban a MÚLT'viszonylag állandó leosztásban kiosztott támogatás, ami kiszámítható, prognosztizálható, mellette saját bevételekkel való szabad gazdálkodás, ami további bevétel megszerzéséhez biztosított, a JELEN az általunk havonta tervezett felhasználása a költségvetési támogatásnak, mellette pénzügyi műveletekre nincs lehetőség, aJÖVŐ, amikor a kiskincstár felnőtté válik és lesz „csak" KINCSTÁR, akkor mi, gazdasági vezetők, pénzügyesek stb. csak eszközök leszünk a nem látott pénzünk mozgása körül.