MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

4./ A levéltárnak módjában áll az irattári átadást megelőzően folya­matosan ellenőrzött irattári selejtezést végeztetni, illetve a selejtezési mintajegyzéket az önkormányzat illetékeseivel elfogadtatni. 5 / A levéltárnak módjában áll az állományba vett iratokban levéltári selejtezést végezni levéltárosi felügyelet mellett jól képzett kezelői munkaerővel. Amennyiben a felsorolt elvárások nem mind teljesülnek, a maradan­dó értékű iratanyag védelmében csak a levéltári selejtezés marad meg­oldásként. (Átgondolva ezt a problémakört, világosan látszik, hogy a levéltáros szakma által évek óta sürgetett átmeneti levéltárak felállítása mennyivel szakszerűbbé, könnyebbé és főként hatékonyabbá tenné a munkát. Az elkészült munka, a „selejtezési mintajegyzék", nevében hor­dozza minta jellegét, amit segítségül szántunk valamennyi kollégának szabad felhasználására. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, miszerint az ügyviteli, azaz irattári selejtezéshez is használható, ha ezt az ellenőr­ző, helyismerettel rendelkező levéltáros jónak látja. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy elsősorban iratértékelési gyakorlattal rendelke­ző levéltárosoknak és jól képzett kezelőknek szántuk. A selejtezést tervező levéltáros kollektíváknak szeretnénk javasolni, hogy a végleges selejtezési terv összeállításakor valamennyi tanácsi szint értékelését együttesen vizsgálják, így megalapozottabb döntést le­het hozni. Célszerű ez a fajta vizsgálat, mert az egyes tanácsi szinteken nem azonos iratértékeléseket találunk. Ennek legfőbb oka, hogy vizs­gáltuk a tükröződést, s az alsóbb szinteken az értékes leiratokat is selejt­nek minősítettük. A teljes jegyzék vizsgálata azért is célszerű, mert a jegyzékek időhatárain belül is változhattak a szintek feladatai, s ez eset­ben nem követhető mechanikusan a jegyzék értékelése. Különösen fi­gyelemmel kell lenni a feladat-megoszlásokra az önkormányzati korszakban. Az önkormányzati korszak külön mintajegyzékének elké­szítése, az irattári terv változatlansága miatt nem volt célszerű, így az utolsó tanácsi mintajegyzék érvényességét fogadtuk el az 1990-1999 között keletkezett iratok selejtezésére. Ilyen esetekben azonban a fel­adatkör határozza meg a keletkezett irat értékét, nem az ügyintézési szint. Például, ha az iskolák feletti felügyelet a megye feladata volt a kor­szak nyitó éveiben, a feladat városi szintre történő leadásával az iratérté­kelés is változik; a városi irat lesz nem selejtezhető a korábbi megyei nem selejtezhető értékeléssel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents