MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

15.§-a és az 1999.évi LXXII. tv. (a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) 37. §-a, továbbá a 168/1999. (XI.24.) Korm. r. 31-33- és 35-39. S-a azonban felülbírálja ezt, amikor az okmányirodáknál őrzött iratokra más-más őrzési időt állapít meg. Ezek azonban köszönő viszonyban sincsenek a minta irattári tervben a hatósági bizonyítványokra javasolt őrzési idővel. Önmagában ez még mindig nem lenne túl nagy probléma, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a törvény magasabb rendű jogszabály, mint egy rendelet, és a kormányrendelet is überelheti a BM rendeletét. A gond a túlbiztosítási törekvésekkel van, ugyanis több helyen az idők végezetéig kívánják őrizni ezeket az iratokat. Ezen a ponton egy újabb „életveszélyes" kérdésbe ütközünk. Mi megpróbáltuk „kipucolni" az önkormányzatok irattárait. Nem állíthatom, hogy a siker teljes volt, de azt igen, hogy a régen esedékes selejtezések és az iratátvételek után az irattárosok zöme boldogan sóhajtott fel: megint van helyem. Ez a boldog állapot azonban nem fog sokáig tartani, ha engedjük, hogy az így felszabadult helyeket az okmányirodák irataival töltsék fel. Az okmányirodáknál irgalmatlan mennyiségű, történeti szempontból tökéletesen érdektelen irat fog képződni, és ha nem mondjuk ki, hogy ezek záros határidőn belül selejtezendőek, akkor meghaltunk. Külön kérdés a vállalkozói igazolványok kérdése. Ezekkel az a gond, hogy amikor átadták őket a kamarának, kigyűjtötték az iktatott iratok közül, a kamaránál pedig ábécé-rendben, dossziékban őrizték őket. Az önkormányzatok most visszakapták ezeket az iratokat, és azon tipródnak, hogy az egyszer már iktatott iratokat miként vegyék újból állományba. Mi nem javasoltuk ezek reponálását, azt mondtuk, hogy kezeljék ezeket továbbra is elkülönítve, megtartva a dosszié-rendszert, így egyfajta új, iparlajstrom-szerű irategyüttes képződhetne. Ez azonban jóval terjedelmesebb lesz, mint az iparlajstromok voltak. A minta irattári tervvel kapcsolatban felvetnék még két problémát. Tudják-e a magyar levéltárosok, mit csináltak, amikor kimondták, vagy elfogadták, hogy a testületi ülések hang- és képanyagát a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után 90 napon belül levéltárba kell adni? Nos, vannak törvénytisztelő önkormányzatok, és mi kaptunk ezernél is több magnókazettát és tucatnyi videokazettát. Amikor megnéztük, illetve meghallgattuk ezeket, az alábbi következtetésre jutottunk: a helyi kábeltévé által felvettek nem azzal a céllal készültek, hogy egy-egy testü-