MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

2SIDI VILMOS (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Levéltára) A magyarországi felsőoktatási levéltárak fejlődése A szekció többi előadójával ellentétben nekem nem egy, hanem több intézményről kell beszélnem. Aligha lehetséges a szűkre szabott időkeretben az egyes egyetemi gyűjteményekről konkrétan szólni. Az általános megközelítést az a tény is indokolja, hogy a felsőoktatási levéltárak anyagai, akárcsak maguk a felsőoktatási intézmények, sok kapcsolódási pontot mutatnak. Az utóbbi másfél évtized fejlődését jól szemlélteti, hogy amíg 1986-ban mindössze három egyetemi levéltár (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, Nehézipari Műszaki Egyetem) rendelkezett szaklevéltári státussal (és nyolc állt szervezés alatt), addig 1999-re a szaklevéltárak száma 15-re nőtt. A 2000. évi felsőoktatási integráció változtatott a helyzeten: az állami egyetemek számát 17-re csökkentette, ugyanakkor szervezetüket kibővítette. A változás következtében ma a 17 egyetemből 1 l-ben van szaklevéltár. (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, ELTE, Szent István Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi Egyetem, Magyar Iparművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem). Vagyis az intézmények kétharmad részében. Nem rendelkezik még szaklevéltárral a Debreceni Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Színházés Filmművészeti Egyetem, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Az egyházi egyetemek közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdődött levéltárszervezés: első lépésként kinevezték az archívum igazgatóját. A PPKE ugyan nemrég alakult, azonban itt őrzik rendezett formában - a Pázmány Péter által alapított egyetem hittudo-