MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

mányi karának, illetve a Pázmány Péter Hittudományi Akadémiának az iratait. Az integráció azt is jelentette, hogy olyan intézmények is levéltárhoz jutnak, amelyekben az eddig nem működött. (Pl. a Budapesti Államigazgatási Főiskola, BKÁE; vagy az Ybl Miklós Műszaki Főiskola jászberényi Tanítóképző Főiskola, SzIE; illetve a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, SE.) A cél természetesen az, hogy az 1995. évi levéltári törvénnyel összhangban „az integráció után valamennyi új állami egyetem és főiskola egy-egy szaklevéltárat tartson fenn". Ezt az elvet erősítette meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Levéltári Osztályával egyetértésben az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára a felsőoktatási intézmények vezetőihez 1999 decemberében írt körlevelében. Ha az egyetemi levéltárak jelenlegi helyzetét összességében és általánosságban vizsgáljuk, akkor a következő - egyébként igencsak kedvező - kép rajzolódik ki. A felsőoktatási levéltárakban őrzött iratanyag mennyisége megközelíti az 5000 iratfolyómétert, ami, ahogy már korábban is elhangzott, egy kisebb önkormányzati levéltár állományának felel meg. Persze az egyes egyetemi levéltárak igen eltérő nagyságúak: az ELTE Levéltárában több mint 1000 ifm, a BME Levéltárában 750 ifm, a Szent István Egyetem levéltáraiban több mint 600 ifm anyag található. Másfelől van olyan archívum, ahol „csak" félszáz iratfolyómétert őriznek. Kedvező képet mutat a levéltárak személyi ellátottsága is. A dolgozók létszáma 30 fő, ebből 21 főállású. A főállású munkatársak háromnegyed része (16 fő) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami kimagaslóan jó arány. Az okleveles levéltárosok száma hét fő, ők mindössze négy levéltárban dolgoznak (ELTE, BME, BKÁE, Miskolci Egyetem). Az egyetemi archívumok nagy része egy-két fős intézmény, de ezen a téren is vegyes a kép: az ELTE Levéltárában hat, Miskolcon négy, a Szent István Egyetemen is négy fő dolgozik, ugyanakkor több helyen nincs levéltárosi állás, szerződéses dolgozó végzi a szükséges munkákat. Megoszlik az egy levéltárosra jutó iratmennyiség is: ez legkevesebb Miskolcon, ahol 95 ifm/fő, a legtöbb pedig a Semmelweis Egyetemen, ahol 416 ifm/fő. De még ez utóbbi is az ajánlott 500 ifm/fő mennyiségen belül van. A statisztika szerint az egyetemi levéltárak kitűnnek a közművelődési feladatok végzésében. Az 1999- évben megnyitott hét kiállításból a miskolci egyetemi levéltár egyedül hármat rendezett.