Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)

ügyiratból az időpont is pontosítható volt: a levéltár 1981-ben Róth Miksa Amália nevű lányától kapta a rajzokat.62

Kutatási jegyzeteim összevetésekor az adatok között ellentmondást fedeztem fel: egyik szerint a címerek tervrajzai 1981-ben jutottak a levéltárba, a másik szerint Róth Miksa 1929-ben visszaadta azokat, amelyet 1934-ben be is soroltak egy már létező, 30 tételt tartalmazó gyűjteménybe. Mi történhetett? Ezek szerint nem is azok a címerrajzok, amelyeket mi eddig annak hittünk? És ha nem azok, akkor megvannak-e vajon az „igaziak”? A megoldáshoz azonosítani kellett a Kancelláriai osztály gyűjteményeinek mai helyét és magát a „Címermásolatok” gyűjteményt is. A második világháború és az 1956. évi forradalom pusztításait jegyzékbe foglaló listákon ilyen tétel nem szerepel, ezért bíztam abban, hogy az iratanyag még ma is meglehet.

Az ilyen keresések bizonyítják az emlékezet és a szóbeliség jelentőségét, azt, hogy a levéltárban hosszú évtizedekig dolgozó munkatársak voltak és vannak. A kereséshez tanácsot kértem az Országos Levéltár egyik legtapasztaltabb munkatársától, Trostovszky Gabriella főlevéltáros asszonytól, aki hozzáértését és segítőkészségét oly sokszor bizonyította már. Most sem volt másképp: nemcsak a pontos jelzetet (R 64. 11/c tétel), de a pontos helyet is megadta: „raktár, alsó szint, második traktus, jobbra az utolsó fal”. Az iratanyag azonban nem 1934-től pihen különböző, de jól nyilvántartott helyeken. Az anyag egy „Herzog-hagyaték” feliratú palliumban került Trostovszky Gabriella kezébe a levéltári múzeum leltározatlan anyagában, ahonnan kiemelte és átadta a gyűjteményeket kezelő főosztálynak, ahol mint ismeretlen provenienciájú iratanyagot vették állományba a 31-89. (!) sorszámot viselő címerrajzokat.63

62 MNL OL Y 7-353/1981.

63 A címerrajzok jelzete: MNL OL R 64. 11/c. tétel.

18