Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
A kutatás adatai és a lapokon található azonosítók egyértelművé teszik, hogy Breth Béla címerrajzai kerültek elő, amelyek alapján készítették el Róth Miksa műhelyében a levéltár festett üvegablakait. Az 1981-ben levéltárba került rajzok a Róth-műhelyben készült egyértelműsítő rajzok lehettek: amikor a Breth-féle rajzokon a színek nem voltak jól meghatározhatók, akkor készítettek egy címerskiccet, amelyre beírták a pontos színeket. Ez is oka lehet, hogy nem készült minden címerrajzról címerskicc, csak a problémás színűekről, ezek alapos összevetésére és megállapítására a későbbiekben sor kerülhet. Az eredeti címerrajzok, a címerskiccek és a levéltár címeres ablakainak összevetésével a Róth- műhely munkájába is betekintést nyerhetünk: hogyan lesz egy színes rajzból a művész keze által igazi műalkotás. Nem ismert, hogy a települések történeti jelentőségén vagy fekvésén túl milyen további szempontok alapján választották ki az egyes címereket. Bizonyára a levéltáros elődök is a rendelkezésre álló szakirodalomhoz fordultak. A címerek leírását éppen ezért elsősorban a Tagányi Károly által összeállított címertár (1880) leírásaiból idézem. Ott, ahol ez nem áll rendelkezésre, más korabeli vagy modern szakirodalom leírását, a mai Magyarország települései esetében pedig a nemrégiben elérhetővé vált, teljességre törő és kiváló összeállítás, a Magyar címerek adatbázis ( www.magyarcimerek.hu ) címerleírásait adom közre.64 Elérhető címerleírás híján röviden ismertetem a címer ábráját. Breth Béla 59 település címerrajzát készítette el, ma ennél kevesebb látható csak az MNL Bécsi kapu téri épületében. 27 ablakon - és ezek közé most nem számítjuk a bejárati ajtó feletti üvegportált a magyar címerrel, amely nem Róth Miksa alkotása - összesen 53 település címere látható. Ma már nem látható Jászberény, Nyíregyháza, Vác és Varasd címere, bár ezekről színezési vázlat fennmaradt, továbbá Késmárk, Szabadka és Zólyom címere, ezekről csak Breth Béla terveit ismerjük. Érdekesség, hogy az eredeti rajzok között nincsen Trencsén címere, de üvegablak készült erről. A címerek csoportosítása tematikus és földrajzi, többségében a határ túloldalára került történeti városok heraldikai szimbóluma látható (az 53 településből 36 nem a mai Magyarország területén található). A címeres üvegablakok a világháború idején helyükről leemelve a pincében vészelték át a háborús pusztítást, így megmenekültek a megsemmisüléstől. Sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve 1948-1951 között, amikor az új rendszer döntés-előkészítő vagy döntéshozó helyzetben lévő tagjai azon szorgoskodtak, hogy eltávolítsák a régi rendszer képviselőinek és a régi feudális múlt maradványának tekintett címeres üvegablakokat. Szinte csak a véletlenen múlt, hogy 1951-ben végül a józan ész kerekedett felül, és a szekkók többsége, valamint a díszes ablakok megmenekültek. (Ennek történetét Ólmosi Zoltán és Oross András foglalták össze „Meszeljünk vagy ne?” című cikkükben.65) A Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri épülete ma is kedvelt célpontja az egyéni és csoportos látogatóknak, és a közművelődési rendezvények alkalmával munkatársaink szakavatott idegenvezetéssel mutatják be az intézmény történetét. A személyes látogatásig az épület csarnokai és dísztermei Pádár László panorámaképein is megcsodálhatok.66 Ez a tanulmány a kollégák és munkatársak önzetlen segítéségével készülhetett el, ezért munkájukat ezúton szeretném megköszönni. Köszönetem illeti Czikkelyné Nagy Erikát a felvételek elkészítéséért, Fényi Tibort az adatközléseiért, Avar Anton, Trostovszky Gabriella, Török Enikő, Schmidt Anikó, Závoczki Adrienn kollégáimat a levéltári szakmai segítségükért, dr. Lengyel Beatrixet (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) pedig gyors szakmai együttműködéséért, dr. Ólmosi Zoltánt az alapos és türelmes szerkesztésért és a kiadvány kiadásának töretlen szorgalmazásárért, továbbá Spolarich Miklóst, aki a kiadvány megjelenését megalkotta. Ugyancsak köszönöm dr. Soós László nyugalmazott főosztályvezető adatközléseit, és hogy a tulajdonában lévő üvegablakot fényképezés és közlés céljára rendelkezésünkre bocsátotta. Jelen kiadvány az ő munkájuk gyümölcse is. 64 65 66 Címertár, StrÖHL, 1904. http://www.archivnet.hu/kuriozumok/meszeljunk_vagy_ne.html http://panoramas360xl80.blogspot.hu 19
