Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Káli Csaba: Megyei levéltárak (Területi általános közlevéltárak)

ott jelentős szerepet játszott, illetőleg más, a területtel kapcsolatos személyek, családok levéltári anyagát, továbbá az ugyanitt keletkezett, vagy az adott területre vonatkozó egyes történeti értékű iratokat, kép- és hangfelvételeket. Lényegében csak azokat az iratokat nem vették át a levéltárak, amelyek valamely országos hatáskörű szaklevéltár (vízügy, hadügy stb.) vagy egyházi levéltár illetékességi körébe tartoztak. Az 1995-ben - már citált - új levéltári törvény annyiban változtatott a megyei levéltárak illetékességi körén, hogy figyelembe véve a gazdaság privatizálásával módosuló tulajdonosi szerkezetet, csak azon gazdasági társaságok iratainak további átvételét teszi lehetővé, ahol tartós állami vagy önkormányzati részesedés is maradt. A megyei igazgatás - már említett - egységes jellegéből adódóan, a lényegében azonos hatáskörű és rendeltetésű - főként közigazgatási - szerveknek köszönhetően a megyei levéltárak anyagát egységes alapelvek szerint lehetett rendszerezni és jegyzékeim. Ezen alapvetően időrendi, azon belül pedig tematikai alapjegyzéknek, a fondjegyzéknek az elkészítése - benne választóvonalként a szocializmus által elfogadott nagy történelmi események évszámaival - a hatvanas évek második felében kezdődött el. Mára ez a nyilvántartási segédlet történelmileg és szakmailag egyaránt meghaladottá vált, egyszerűsítése és korszerűsítése a 2002-ben kiadott új alapelvek szerint minden levéltárban megkezdődött. Valamennyi levéltár természetesen a legrégebbi iratait - amelyek rendszerint oklevelek - tartja a legnagyobb becsben. A tulajdonolt oklevelek száma szerint igen nagy eltérés mutatkozik a megyei levéltárak között. E tekintetben toronymagasan kiemelkedik Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, ahol 5400 ún. Mohács előtti - a magyar történelemben sorsdöntő, 1526ban a törökkel szemben súlyos magyar vereséggel végződő mohácsi csata előtti időben keletkezett - oklevél található, melyek közül csaknem 4000 Sopron városáé. A másik véglet a Békés Megyei Levéltár, amelynek a megye 1715. évi - török háborúk lezárulása utáni - újjászervezése előtti időkből mindöszsze három irata van, ezek közül a legrégebbi 1546-ban kelt. Jellemző módon az ország török foglalásoktól jobban megkímélt nyugati megyéiben maradt fenn időnként igen gazdag középkori anyag, míg a török pusztításoknak leginkább kitett alföldi megyéiben szinte alig maradt írott forrás a 16. századig. Hasonló a helyzet a megye nemesei által tartott közgyűléseken felvett jegyzőkönyveket illetően is, amelyek szintén a legfontosabb forrásoknak számítanak a megyei levéltárakban. A 18. századtól kezdődően, a helyhatósági feladatok növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb és differenciáltabb hivatalszerkezet fejlődött a közgyűlés mellé. Egy-egy megyei levéltár 1848 előtti anyaga általában a - mindenkori kormányzat által kinevezett - főispán (adminisztrátor, királyi biztos), a nemesi közgyűlés, a különféle választmányok és bizottmányok (gazdasági, árvaügyi, inszurrekciós stb.) a II. József ko-