Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Káli Csaba: Megyei levéltárak (Területi általános közlevéltárak)

illetve rendszerszervező, valamint érettségizett adatrögzítő. Levéltári fotós, restaurátor, könyvkötő csak a megfelelő műhellyel rendelkező nagyobb vagy új, e tekintetben regionális, - több megyére kiterjedő - szerepkörrel bíró levéltárakban fordul elő. A megyei levéltárak rendszerint nem nélkülözik a szakkönyvtáruk működtetését, gyarapítását végző könyvtárost és/vagy könyvtáros-asszisztenst sem. A dolgozók számához hasonló ütemben gyarapodott a levéltárakban őrzött iratok mennyisége is. 1950-ben 43 645 iratfolyóméter (ifm), 1980-ban 100 650 ifm, míg 2003-ban már 21 230 ifm anyagot őriztek a megyei levéltárak. Mint már korábban céloztunk rá, a megye na- Fejér vármegye címerpecsétje, 1837 gyon régi és mindig fontos, <

Fe

>'

ér Me

^

ei Levéltár

) viszonylag nagy hatalommal rendelkező területi egysége volt a magyar közigazgatásnak. A megyei igazgatás 18. század elejétől felerősödő egységesítése a későbbi évszázadok folyamán mind határozottabb irányt vett, így a megyei levéltárakban - különösen a 18. századtól fennmaradt anyagukat illetően igen hasonló iratsorozatokat találunk, amelyek csak az igen vegyes és néha sajnos intenzív pusztulásformák miatt mutatnak mennyiségileg és minőségileg néha jócskán eltérő képet. 1950-es létrehozásuk után, a megyei levéltárak a szocializmus négy évtizedében szinte minden, az illetékességi területükön keletkezett iratot át kellett, hogy vegyenek. Részben tehát a megnövekedett illetékesség volt az oka a mennyiségi növekedésnek. így kerültek a levéltárakba a megyei, járási, városi és községi helyhatósági iratok, az állami hivatalok megyei dekoncentrált szerveinek iratai, a különböző szintű jogszolgáltatási és valamennyi, a megye területén működő intézmény (oktatási, művelődési, egészségügyi stb.) iratai. Ugyancsak bekerült a testületek és gazdasági szervek iratállománya is. Gyűjtötték ezen kívül a megyében élt vagy