Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)
A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár
A mezőgazdaság tulajdonosi szerkezetének és üzemi kereteinek átalakulását, a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak teljesítményét, az Országos Földbirtokrendező Tanács (1945-1946), az Országos Földhivatal (1945-50), illetve a Földművelésügyi (1967 után: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi) Minisztérium iratanyaga tükrözi. Az ipar és kereskedelem háború utáni talpra állítása, majd vállalati struktúrájának átalakulása, az állami tulajdon meghatározóvá tétele az Iparügyi (1945-1950), illetve a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium (1945-1949) szervező, irányító tevékenysége mellett ment végbe. 1949 után a túlnyomórészt állami tulajdonba került ipari és bányászati vállalatok termelésének és értékesítésének irányítása, a vállalatok fejlesztése, újak alapítása stb. a Nehézipari (1953-1954), a Kohó- és Gépipari (1942-1980), valamint a Könnyűipari Minisztérium (1948-1980) (illetve ezek különböző elnevezéssel működő jogutódai) feladata volt. A kereskedelmi vállalatok felügyelete és irányítása, a kereskedelmi igazgatás és az idegenforgalom ügyei 1949 után a Belkereskedelmi (1948-1989), illetve a Külkereskedelmi Minisztérium (1949-1987) illetékességébe kerültek. A háború utáni újjáépítés történetének fontos forrásbázisa az Újjáépítési Minisztérium (1945-1946), illetve az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium (1946-1949) iratanyaga. A kormányzati struktúra 1949-ben történt átszervezése után az építésügyi főhatósági, illetve központi igazgatási és anyaggazdálkodási feladatokat az Építésügyi Minisztérium (1949-1967), a táj- és városrendezési, valamint a lakásügyi hatósági feladatokat a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium (1954-1956) látta el. E feladatokat 1967-ben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vette át. A jogszolgáltatás felsőbb szervei (1945-1985, XX. fondfőcsoport) hasonló átalakuláson mentek át, mint a korszak más intézményei. A Kúria (1945-1949), mint legfelső bírói fórum, az eléje került ügyek jogerős lezárásáról döntött, s döntéseivel az egész bírósági szervezet gyakorlatát befolyásolta. A II. világháború utáni rendkívüli helyzetben azonban politikai okokból korlátozták a rendes bíróságok illetékességét, s a politikai jellegű (háborús és népellenes bűncselekmények, az új demokratikus rend elleni szervezkedés stb.) bűnügyek tárgyalását egy újonnan létrehozott szervezetre, a népbíróságokra bízták, ami tulajdonképpen az első lépés volt az önálló hatalmi ágat megtestesítő polgári bíróságoknak a már formálódó monolitikus politikai rendszerbe való betagolása felé. E bíróságok iratai közül az Országos Levéltárban a Népbíróságok Országos Tanácsa (1945-1950) iratanyaga található. A politikai perekben a közvádló szerepét másodfokon ellátó Népfőügyészség (1945-1950) iratanyaga szintén itt található. A Kúria és a Népbíróságok Országos Tanácsa megszüntetése után jött létre a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága (1950-1982),