Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

amelynek Büntető és Polgári Kollégiuma jogerős döntéseket hozott a fellebbezés folytán eléje került ügyekben. Részben e döntéseivel, részben pedig elvi jellegű állásfoglalásaival (Elvi ügyek, Elnöki osztály) befolyásolta és irányította az egész bírói szervezet működését, illetve közvetítette e szervekhez a politikai döntéshozók, mindenekelőtt az állampárt elvárásait. Külön kiemelendő, hogy ebben a fondban található az 2956-os magyar forradalom politikai és szellemi vezetői (Nagy Imre miniszterelnök és társai, Déry Tibor író és társai stb.) ellen folytatott büntetőperek teljes iratanyaga. Ugyanebben a fondfőcsoportban található az 1953 óta működő Legfőbb Ügyészség (1952-1985) iratanyaga is. Intézetek, Intézmények (1936-2000, XXVI. fondfőcsoport) sorába tartoznak az ország természeti erőforrásainak számbavételét, illetve az ipari és mezőgazdasági termelést szolgáló kutatóintézetek fondjai (Magyar Állami Földtani Intézet (1945-1965), Tervgazdasági Intézet (1963-1990), Építéstudományi Intézet (1948-1971), Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (1950-1990), Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat (1949-1993), Agrárgazdasági Kutató Intézet (1955-1974) stb.) Ide tartoznak a tömegkommunikáció különböző intézményei: Magyar Közvéleménykutató Intézet (1963-1991), Magyar Rádió és Televízió (1945-1982), Magyar Távirati Iroda (1944-1962). Végül itt találhatók a kiemelkedő jelentőségű egészségügyi, művészeti és közművelődési intézmények iratanyagai is: Országos Közegészségügyi Intézet (1955-1965), Állami Hangversenyés Műsorigazgatóság (1958-1964), Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (1960-1977), Nemzeti Színház (1936-1972) stb. Az Országos Levéltár Központi Könyvtára országos feladatkörű, tudományos szakkönyvtár. Az újjászervezett Országos Levéltár könyvállományát 1883/1884ben rendezték először. Az 1910-es kézikönyvtári rendezés során a könyveket formátumok szerint csoportosították (fólió, negyedrét, nyolcadrét). 1924/1925ben költözött a jelenlegi helyére. A könyvtár értéke felbecsülhetetlen. A történelem segédtudományait (elsősorban az archontológiát, a genealógiát, a heraldikát, az oklevéltant, a paleográfiát, a történeti földrajzot és a szfragisztikát) jelentős számú külföldi és magyar könyv reprezentálja az állományban. Több mint egy évszázada gyűlnek polcain azok a könyvek, kiadványok, amelyek az Országos Levéltárban őrzött írott források kutatásához, feldolgozásához nélkülözhetetlenek. Az összességében több, mint 100 000 kötet ma jól elkülönülő részei a következők: 1. a törzsállomány (benne könyvek és folyóiratok), 2. az ún. letéti rész (Babits József, Máriássy Tivadar, SzentIványi család, Reiszig Ede, Friedreich István, Teleki Pál, Károlyi család, Eble