Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

kadt magyarok sorsát, a magyar politikai emigráció problémáit, illetve Magyarország nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatait is. A Belügyminisztérium nem teljeskörűen, 1980-ig adta át iratanyagát. A korszak politikai viszonyaira, a civil szervezetek felszámolására és más kérdések kutatására így is rendkívül sokrétű lehetőséget kínál. Az Igazságügyi Minisztérium (1945-1987) iratanyagán belül részben az egyes miniszterek nevével jelölt állagokat, részben a Törvényelőkészítő osztály, a Büntető és kegyelmi ügyek osztálya, a Népbírósági osztály és a Bírósági főosztály állagait kutatják a legintenzívebben. A Népjóléti Minisztérium (1945-1951), illetve az ennek jogutódjaként létrehozott Egészségügyi Minisztérium (1945-1987) a társadalombiztosítás, szociálpolitika, egészségügyi igazgatás kérdéseivel foglalkozott. Említést érdemel a Munkaügyi Minisztérium. (1957-1981) fondja is. A köz- és felsőoktatás, a tudomány- és művészetpolitika valamint a közművelődés irányítása és felügyelete kezdetben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium feladata volt. Ennek 1949-51-ben történt megszüntetése után a főhatóság gyakori átszervezése, összevonása és szétválása következtében létrejött jogutódok működése során terjedelmes iratanyag keletkezett, mely a fent említett területek szoros állami felügyeletét és irányítását éppúgy tükrözi, mint az egyes intézmények működését, illetve értelmiségi csoportok helyzetét és törekvéseit. Itt kell megemlíteni az 1950-ben létesített, majd 1989-ben megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal fondját, amely sokoldalúan tükrözi a szocialista kori állam egyházpolitikáját, az egyházi szervek, intézmények és személyek szoros ellenőrzését. Az Országos Tervhivatal, amely 1947-1990 között működött, a szocialista korszak gazdaságpolitikájának legfontosabb irányító és végrehajtó szerve volt. Iratanyaga a tervutasításos gazdaságirányítási rendszer, majd az 1960-as években kidolgozott új gazdasági mechanizmus, a tervezett és megvalósított nagyberuházások stb. történetének egyik legfontosabb forrásanyaga. A Pénzügyminisztérium (1945-1989) főbb feladatai a következők voltak: az állami költségvetés és zárszámadás elkészítése, az állami vagyon nyilvántartása és kezelése, az adópolitika meghatározása, az illetékek, jövedékek és vámok behajtásával kapcsolatos központi igazgatási feladatok ellátása, a pénzintézetek, biztosítóintézetek, közalapítványok és alapok felügyelete stb. A Pénzügyminisztérium intézte a békeszerződés pénzügyi és gazdasági rendelkezéseivel, valamint a külföldre hurcolt magyar köz- és magánvagyonnal kapcsolatos ügyeket, majd 1949 után feladatkörébe utalták a központi devizahatóság jogkörét is. A magyar gazdaságirányítás, a párt- és kormányzati döntések végrehajtásának fontos tényezői voltak természetesen ebben az időszakban is az egyes gazdasági ágazatokat irányító minisztériumok.