Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

gokban élő magyar kisebbség, illetve diaszpóra helyzetére, érdekeinek védelmére vonatkozóan szolgál fontos adalékokkal. Az Igazságügyminisztériumi Levéltár (1867-1944) az igazságügyi kormányzati szervek, a bíróságok, ügyészségek és az államkincstár képviseletét ellátó szervezetek töredékesen fennmaradt iratait tartalmazza. Az 1867-ben megszervezett Igazságügyminisztérium gyakorolta a főfelügyeletet a bíróságok, ügyészségek, közjegyzők és ügyvédi kamarák szervezete és személyzete, a börtönügy, valamint a fiatalokkal kapcsolatos ügyek felett. Fontos feladata volt továbbá a jogszabályok előkészítésében való közreműködés. A minisztérium iratanyagának nagyobb része azonban az 1956-os forradalom során keletkezett tűzvész során elpusztult, így egyes ügykörök forrásanyaga teljesen hiányzik. A Magyar Királyi Kúria és a Budapesti ítélőtábla, továbbá a Koronaügyészség és a Budapesti Főügyészség, illetve a Kincstári Jogügyigazgatóság töredékesen fennmaradt iratanyaga érdemel még említést. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár (1867-1945) is jelentős károkat szenvedett az 1956-os forradalom idején keletkezett tűzvész során. A minisztérium ügykörébe tartozott a vallási, a közalapítványi valamint közoktatási igazgatás (utóbbiba beleértve a tanügyigazgatási, a tudományos, a művészeti és a közművelődési igazgatási feladatokat is). A fennmaradt iratanyag főként a felső és középfokú oktatás, a közalapítványok gazdálkodása, illetőleg az egyházi ügyek iratait tartalmazza. A Pénzügyminisztérium és alárendelt szervei igen hiányosan fennmaradt iratanyagából (1867-1945) mindenekelőtt az egyes miniszterek nevével jelzett állagok, illetve a külföldi tárgyalásokra kiküldött bizottságok iratai szolgálnak fontos információkkal az államháztartás és a pénzügypolitika egyes kérdéseire. Az egyes nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatos államigazgatási feladatokat 1867-1888 között egyrészt a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, másrészt a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, majd ezek jogutódaként többek között a Földművelésügyi Minisztérium (1889-1945), a Kereskedelemügyi Minisztérium (1889-1935), a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium (1935-1944) és az Iparügyi Minisztérium (1935-1944) látta el. A gazdasági minisztériumok és alárendelt szerveik iratanyaga az egyes ágazatok (szántóföldi művelés, állattenyésztés, kertészeti kultúra fejlesztése, korszerűsítése, erdőgazdálkodás, birtokpolitika, vízszabályozás, vasútépítés, a bányászat és a gyáripar fejlesztése stb.) kutatására tág lehetőséget biztosít. Tanácsköztársasági kormányszervek iratai (1919 - L szekció) az 1919. március 21. és augusztus 1. között az Egyesült Kommunista és Szociáldemokrata Párt által átvett hatalom gyakorlása közben keletkeztek. Az anyag mindössze két ún. népbiztosság (földművelésügyi és pénzügyi) anyagát tartalmazza, a többi nép-