Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

biztosság (voltaképpen minisztérium) iratai az illetékes minisztérium fent ismertetett anyagában találhatók. Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai (1948-1989 M szekció) az egypárt-rendszer 1948-ban történt kialakításával, majd az 1949. évi alkotmány bevezetésével az állami életet érintő, a Magyar Dolgozók Pártja (1948-1956) illetve ennek jogutódja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (19561989) által hozott minden fontosabb döntést tartalmazzák. 1991-ben a magyar törvényhozás mindkét párt iratanyagának állami kezelésbe vételét rendelte el (1991: LXXXIII. tv.) azon az alapon, hogy e pártok valójában közvetlen állami feladatokat láttak el. A Magyar Országos Levéltár a két párt központi szerveinek iratanyagát őrzi. A Magyar Dolgozók Pártja legfontosabb döntéshozó szerve elvileg a Kongresszus és a háromhavonta ülésező Központi Vezetőség volt, a legfontosabb ügyekben azonban a szűkebb testületek: a Politikai Bizottság és (1953-ig) a Titkárság ülésein döntöttek. A vezető szervek üléseiről jegyzőkönyvet vettek fel, amely a hozzácsatolt előterjesztésekkel együtt jól tükrözi a párt döntési mechanizmusát, a gazdasági élet, a szociálpolitika, az egészségügy és a kulturális élet minden területére kiterjedő figyelmét. Fontos információkkal szolgálnak ezen túlmenően a párt belső életére, de az egész korszak történetére is a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége egyes titkárainak iratai. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti felépítése és döntési mechanizmusa lényegében megegyezett a Magyar Dolgozók Pártja (és a többi kelet-európai állampárt) felépítésével és döntési mechanizmusával. A párt vezető szerveinek (kongresszusok és konferenciák, Központi Bizottság, Politikai Bizottság, Szervező Bizottság, Központi Bizottság Titkársága stb.) iratanyagából átfogó képet kaphatunk annak hatalmi helyzetéről, az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól, valamint nemzetközi kapcsolatrendszeréről. Különösen fontos információkat tartalmaznak egyes részkérdésekre vonatkozóan a Központi Bizottság Titkársága egyes osztályainak (Párt- és tömegszervezetek, Agitációs és Propaganda, Gazdaságpolitikai, Mezőgazdasági, Ipari stb.) iratai. A Regnicolaris Levéltár (1222-1988 - N szekció) három fő részből áll. Ezek: a Nádori Levéltár, az Országbírói Levéltár és az Ország Levéltára. A nádori levéltár elvileg az ország első közjogi méltóságát betöltő nádorok, illetve királyi helytartók levéltárait tartalmazza a Habsburg-ház uralkodása időszakában. Gyakorlatilag az anyag nem folyamatos, nem is teljes. A nádori tisztet az uralkodók csak elég ritkán töltötték be. A nádorok, helytartók iratai pedig, főleg a 16-17 században, részint családi levéltáraikban maradtak, részint elkallódtak. Több nádor után egyáltalán nem is maradt irat. I. Ferdinánd alatt, a kirá-