Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Horváth Erzsébet, Szabadi István, Szentimrei Márk, Hudi József, Nagy Edit: A református egyház levéltárai

Egyházmegyei protokollum címlapja Bátorkeszi János esperessége alatt (18. század) re teszi. Az úgynevezett „őslevéltárról", annak létrejöttéről szinte semmit nem tudunk, az azonban bizonyos, hogy a kezdeti évtizedekben a leveles tár őrzése és gondozása a diáktestület elnökének, a seniornak volt a feladata. Az 1621-es törvényekből, illetve a korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy a Kollégium őslevéltára három nagyobb részből tevődött össze: jogbiztosító iratokból, levelezési anyagból; ill. a belső önkormányzati és gazdálkodási adminisztrációs dokumentumokból. A 17 század végi üldöztetés rányomta bélyegét a levéltár történetére is, az akkori, illetve az azt megelőző korszak iratainak nagy része megsemmisült, vagy elkallódott. A Kollégium életével együtt a levéltár is megújult 1703 után. Sőt, az anyag rohamos gyarapodása szükségessé tett egyfajta egységes rend szerinti rendezést. Ez a munka 1716-1731 között ment végbe, amikor a dokumentumokat jellegüktől függően nyolc osztályba sorolták. Ezután 1771-ben rendezték újra az anyagot, majd a 19. század elején két professzor - Kövy Sándor és Porkoláb István - végezte ezt a munkát. A cél a megsokasodott anyag használhatósága volt. Ezután lényeges változást majd az 1890. esztendő hoz a levéltár történetében. A kollégiumi és az egyházkerületi levéltárakat 1890-ben egyesítették. A rendezés munkáját Zsoldos Benő gimnáziumi tanárra bízták, aki 22 évi áldozatos tevékenységével korának legszínvonalasabb levéltári rendjét alakította ki. Levéltári gyűjteményt hozott létre 1157 évvel kezdődő és 1912. évvel végződő 85 349 darabot számláló iratból szigorú sorozatot alkotva. A szekrény, fiók és kurrens sorszám-jelzettel ellátott iratokról a raktári elhelyezésének megfelelő időrendes alapcímtárat készített, mely az iratok darabonkénti alaki és tartalmi leírását adja. A kutatás megkönnyítése végett több tízezer cédulát számláló mutatót is készített. A levéltár 1951-ben gyűjtőlevéltárrá alakult át. Ezzel egyidőben kezdődött a levéltár gyűjtőterületén a „mentőakciók" sorozata, amely során egyházmegyei és egyházközségi iratok jelentős mennyisége került archiválásra. 116