A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

II. RÉSZ: SZAKMAI NAP A BALASSI INTÉZETBEN - Bősze Sándor: A horvátországi hungaricakutatás és a levéltári rendezés egyes lehetőségeiről

szági szakemberek is pontosan tudni fogják, hogy mi található e két irategyüttesben, tehát kutathatóvá válnak e fondok. Magyarország számára azért is fontos ezeknek a fondoknak a feltárása, mivel számos olyan dualizmus kori VKM, KM és BM iratot tartalmaznak, amelyek itthon már nem lelhetők fel. Ha pedig kellő publicitást kap a mi együttműködésünk - az, hogy ott a raktárakban dolgozunk -, az - remélhetően - jó példaként szolgálhat más szomszédállamok „levéltár-politikája" számára is. Hangsúlyozzuk, hogy a Kormányzóság fondjáról is segédleteket kell készíteni, mert kiderült, hogy az anyagba betekintést nyerők nem azonos módszerekkel dolgoztak, így pontatlanok az eddigi hungarica-kutatások eredményei. Fontos szakmai szempont, hogy a munkát olyan személyek végezzék, akik értik az anyag nyelvét, a magyar mellett az olaszt és a németet. Mindkét fondban rendkívül sok társadalom- és politikatörténeti, oktatással, nemzetiségi villongásokkal, ki- és visszavándorlással, a város építésével, a két hivatal működésével stb. kapcsolatos olyan forrás van, amely Fiume és Magyarország dualista kort kutató történetírása számára ma még jórészt ismeretlen. A Magyar-Horvát Királyi Tengerészeti Hatóság anyagát rendszerezve rajzolódik ki a szemünk előtt az a hatalmas munka, amelynek eredményeként - a magyar kormány igencsak hathatós költségvetési támogatásával - kiépült a fiumei kikötő, ahogy sorra emelkedtek a tengerparti palotasor épületei. Jelentős mennyiségű információt nyerhetünk az e kikötőn keresztül lebonyolított kereskedelemről, az itt megfordult árúk fajtáiról, a kereskedelemi hajók mozgásáról. A Fiúmétól Zenggig terjedő partszakasz kikötőinek és mólóinak építése is szépen dokumentált. Az egyes hajók történetére nézve is akadnak, s nem is kevés, források. A biztosítástörténettel foglakozó szakemberek is nagy sikerrel „mazsolázhatnak" e fond csomóiban. Feltűnően sok térkép, helyszínrajz és tervrajz teszi még értékesebbé ezt az anyagot. Sok tisztviselői összeírást is találtunk az iratokban. És még lehetne sorolni... Tavaly már eljutottunk az általános iratokban az 1899. évig. Bár a pályázatok arra nem köteleztek bennünket, a körülményeket, a fogadókészséget kihasználtam, s megbeszéléseket folytattunk a kapcsolatok szélesítéséről. Az elmúlt esztendőben javasoltam Crnkovic úrnak aki ezzel maradéktalanul egyetértett, s aki ígéretet tett arra nézve, hogy ezt közvetíti a szaktárca levéltári osztálya, illetve Rijeka város vezetői felé is -, hogy a munka befejezése után a munkánkról horvát, magyar, olasz és esetleg angol nyelvű olyan repertóriumot jelentessünk meg, amelyhez