A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

II. RÉSZ: SZAKMAI NAP A BALASSI INTÉZETBEN - Bősze Sándor: A horvátországi hungaricakutatás és a levéltári rendezés egyes lehetőségeiről

A Somogy Megyei Levéltár tudományos dolgozói 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával - amit ez úton is köszönünk megkezdték a Fiumei Magyar-Horvát Királyi Tengerészeti Hatóság iratainak rendezését, feltárását és jegyzékelését. Közben jelentős mennyiségű maradandó értékű hungarica-anyagot is sikerült feltárni a történelemtudomány számára eddig jórészt ismeretlen fondból. A Fiumei Királyi Magyar-Horvát Tengerészeti Hatóság fondja mintegy 180 iratfolyómétert tesz ki. Az iratok részben kötegelve vannak, de jórészt kevertek, a segédletek hiányosak és pontatlanok. A meglévő korabeli segédletekben nem vezették át az ügyiratok csatolását, ezért a meglevők helyett is célszerű újakat készíteni. A segédkönyveket egyébként csak véletlenül találtuk meg más fondokban (pl. Fiumei Révkapitányság), s onnan emeltük ki. Az egyes munkafázisokat a magyar levéltári raktári rendezések során alkalmazottak szerint alakítjuk ki, vagyis: középszinten rendezünk és dobozolunk, a rendezés és raktári jegyzék összeállítása során előkerülő hungarica-anyagokat jegyzékeljük és fénymásolatokat készítünk. Az anyaghoz csak a mi alapleltárainkhoz hasonló levéltári segédlet tartozik. Mi egy olyan részletes annotált raktári jegyzéket készítünk el, amelyben feltüntetjük valamennyi fontosnak ítélt akta tárgyát és alapszámát. Az iratanyag rendezése során végig velünk dolgozott a magyar Dolinár Erzsébet levéltáros, aki a horvát nyelvű iratok értelmezésében segített, és egy horvát levéltári kezelő, aki palliumok és dobozok tömkelegét hajtogatta a kezünk alá. A Fiumei Magyar-Horvát Királyi Tengerészeti Hatóság iratait 3-5 somogyi levéltáros rendezte és gyűjtött belőle hungarica-anyagot 2001, illetve 2002 őszén, míg egy levéltárosunk az eredetileg tervezett Fiumei Királyi Magyar-Horvát Kormányzóság iratait ellenőrizte és gyűjtött belőle dokumentumokat, valamint a keveredett iratok eredeti sorrendjét helyreállította az elnöki iratokban (1870-1911). Erre a munkára más forrásból jutottunk egy kisebb összeghez, amelyből el tudtuk kezdeni ennek a fondnak is a feltárását. A korábbi hungarica-jegyzékek pontosítása, kiegészítése folyamatban van, ennek jegyzéke több száz oldalra fog rúgni a munka befejeztével. Ezeknek a különleges státusú politikai képződményeknek az iratai jelentős forrásértékkel bírnak. Ez a hungarica-kutatók jelentéseiből is egyértelműen kiderül. Munkánk eredményének - tehát miután elkészítjük a rendezéssel összefüggő segédleteket - alaphaszna az, hogy a magyaror-