A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

MÁRFI ATTILA (Baranya Megyei Levéltár) A Baranya Megyei Levéltár személyi fOndjainak forrásértékéről Több összefüggést, értékrendszert emelhetünk ki a személyi fondok jelentőségének, illetve forrásértékének meghatározásánál. Egyik legfontosabb értékrend, hogy az egyes személyek beosztásától, hivatásától függően és függetlenül, az egyéniségről is vallanak a források. Megmutatják a társadalmi hátteret, a magánszférát, azaz az egyes személy kapcsolatrendszerét, baráti köreit, családi viszonyait, amelyek fontos alakítói az egyéniségnek, s ez a miliő mindenképpen befolyással, hatással volt az ún. hivatalos tevékenységre is. Ugyanakkor az irathagyatékok hivatalviselésre és a működésre vonatkozó forrásai lényegesen több ismeretet nyújthatnak adott esetben, mint az adott tevékenységet tükröző egyes levéltári fondok. Azaz az egyes döntések, munkafolyamatok, vagy eredmények és értékteremtő folyamatok összetettebb, komplexebb hátterét kaphatjuk meg e kordokumentumok elemzésével. Ami nem jelenti természetesen azt, hogy minden egyes személyi hagyaték dokumentumai azonos forrásértéket képviselnek. A személyi fondok létrejöttének és közgyűjteménybe kerülésének klasszikus, vagy tipikus esete, ha az iratképző, azaz az irathagyaték egykori tulajdonosához kapcsolható dokumentumokat átadják valamelyik intézménynek. De nem ritka az a „folyamat" sem, amikor a közgyűjtemények iratrendezései, anyagmozgatásai során kerülnek elő, vagy ekkor különíthetők el az egyes személyekhez fűződő források.

1 Általában peres ügyek, igazoló eljárások során a beterjesztett iratokból alakul ki „spontán", vagy tudatos gyűjtéssel, iratcsatolásokkal, olyan irategyüttes, amelyet egyszerűbb a személyi, vagy családi fondokhoz sorolni. Baranyában jó példa erre a szászvári születésű Elisabeth Butz személyi anyai Csapodiné Gárdonyi Klára: A kéziratgyűjtemények új típusai. In: Magyar Könyvszemle 1960. 2. sz. 196-197.