A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

tási, felhasználási gyakorlata miatt egy, az adott kötet kronológiájába nem illő fogalmazványi feljegyzés készülhetett mind korábbi, mind pedig későbbi protokollum üres oldalára, vagy egy már megkezdett per utolsó, jelentős részben üresen maradt oldalára is kerülhetett. Az egykorú bejegyzések mellett az utókor könyvkötései során is besorolódhattak egymás mellé sem kronológiailag, sem tartalmilag nem együvé tartozó lapok, ívek. Szombathely esetében is számítani lehet az 1610-es évek elejére visszanyúló, kötési hiba miatt előállt pótlásokra, ahogy a második győri kötet függelékébe bizonytalan datálású bejegyzések kerültek (1604/1607: GyR II. Nr. 1095-1102.). A regeszták kronológiai rendjének van egy másik problémája is. Olykor perbeli bizonyítóeszközként, vagy végrehajtáskor felhasznált dokumentumként az adott évnél korábbi dokumentumokat (végrendelet, adóslevél stb.) másoltak be a jegyzőkönyvbe (Pl. Szálai György 3 db, 1604-es adóslevelét az 1606-os jegyzőkönyvbe írták be: GyR II. Nr. 542/a-c.) E forrásokat célszerű az adott perfelvétel évéhez, az adott per részeként felvenni, és ha nagy számban fordulna elő, úgy tekintélyesebb számú regeszta kötet után érdemes az egyikbe egy összevont kronológiai mutatót is elkészíteni. Győr esetében a jegyzőkönyvben rögzített tartalom „viszonylagosságáról" is képet kaphatunk. Ugyanis az 1600-1605 közötti esztendőkben igazolhatóan ugyanazon tárgyú bejegyzés több jegyzőkönyvben, több változatban is fennmaradt. Ezeknél az eseteknél a szövegvariánsok összehasonlításával a legteljesebb lehetőség összeállítására törekedtem - tipográfiailag jelölve az eltérő forráshelyeket. Amennyiben ezt nem lehetett maradéktalanul megoldani, lábjegyzetben utaltam a szövegváltozatokra. (Pl. 1601-1602, GyR I. Nr. 8-9., 19., 29., 49-54., 63., 68, 73-74., 76, 86-87, 93-94.) Forráskiadvány vagy segédlet? A fenti szempontok, azaz a részletes, olykor életképeket adó vádbeszédek, a peres felek előadásai, a jegyzőkönyvekben megjelenő más forrástípusok (végrendeletek, különböző célból készült leltárak, becsük, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek) figyelembevétele arra intették a regesztázót, hogy az itt található információk legnagyobb része lehetőség sze-