A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

bennük felelhető ügyvédek azonosítása jelenthet egy-egy megye nemességének társadalomtörténeti leírásánál

5 - még köztörténeti szempontból is lehet jelentőségük. Tisztázatlan vagy korábban pontatlanul leírt politikatörténeti korszakok esetében ugyanis - mint amilyen például az 1384-1387-es intervallum volt - a periódus politikai eseményeivel esetleg a legszorosabb korrelációban álló és azokat néha egyedülálló jelentőséggel megvilágító kancelláriai illetve udvarbeli változásokról csak az uralkodói oklevelek lehető teljességének összegyűjtése alapján lehet megalapozott sejtésekre jutni, így tehát a királyi vagy királynéi perhalasztások az udvar, illetve egyes bíróságainak tartózkodási helyét, illetve személyi összetételét illetőleg döntő tanúbizonysággal bírhatnak. Nemcsak az uralkodói perhalasztások érdekesek azonban: belháborús időben - mint a többször emlegetett 1384-1387-es évek esetében is - egy-egy vagyona és tekintélye alapján legalábbis potenciálisan országos jelentőségű politikai faktort képező atyafiság belpolitikai állásfoglalására nézve igencsak árulkodó lehet, hogy hajlandók voltak-e például a felkelők által gyűlölt nádor ítélőszéke előtt megjelenni az udvarban, vagy pláne vidéken.

6 Az oklevélszelekcióval kapcsolatos másik probléma esetleg kicsinyesnek tűnhet, de aki nézett már át tömegében okleveleket, az talán nem fogja alábecsülni. Egyszerűen arról van szó, hogy egyes okleveleknek - legalábbis felelősségteljes - kihagyásához azokat mind kézbe kell venni, esetleg fáradságos munkával kikeresni valamely későbbi, irdatlanul hosszú és talán sérült ítéletlevélből, elolvasásuk után el kell töprengeni azon, hogy nem tartoznak-e az amúgy elhagyandó oklevelek valamely mégis beválogatásra méltónak tartott, kivételezett csoportjához és csak mindezek után lehet kiselejtezésük mellett dönteni, vagyis amikor a regeszta már úgyszólván összeállt, csak be kellene gépelni. A rendelkezésre álló anyag lelkiismeretes áttekintése után tehát viszonylag csekély erőfeszítéssel teljesebbé és értékesebbé tehetjük az okmánytárat, míg az esetleg keservesen előbányászott oklevélszövegek elhagyása elsősorban lélekrombolóan hat, másodsorban pedig fennáll annak veszélye, 5 Vö. ENGEL Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. Bp., 1998. 46., 63-4., 104., 108. 6 Ld. Pl. Garai Miklós nádor Lőcsén 1384. október 18-án kiállított, a Rozgonyiak személyes megjelenéséről tanúskodó bírságlevelét: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár 7110.