A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

HERMANN ISTVÁN 0ókai Mór Városi Könyvtár, Pápa) A Mohács előtti forrásanyagok egységes digitalizációjának kérdései A számítástechnika fejlődése megteremtette a lehetőségét nagy tömegű adatok egyszerű tárolásának, rendszerezésének, valamint a létrejött adatbázisban történő egyszerű, gyors, pontos, sokirányú és összetett adatkeresésnek. Ma már szinte mindenki számára elérhetőek a kellően gyors, megbízható nagy tárolókapacitású számítógépek, asztali és hordozható változatban egyaránt. Szinte minden gépnek tartozéka lett a CD lemezek olvasására szolgáló meghajtó, ahol egy-egy lemez tárolókapacitása 650 megabájt, vagy még ennél is több. Egyszerű és közérthető példával élve: a Száz magyar falu könyvesháza közelmúltban megjelent könyvsorozat mind a száz - egyenként közel kétszáz oldalas - kötete elfér teljes szöveg és képanyagával, - amely kötetenként kb. 100-100 darab fekete fehér fotót is jelent - egy darab ilyen lemezen! Az egyes adatokhoz való hozzáférési idő, géptípustól függően mindössze néhány másodperc, de bonyolult keresési műveletek is elvégezhetők egy-két perc alatt. Pár óra alatt pedig valamennyi kötet azonos fogalmának szövegkörnyezetét áttekinthetjük egy-egy billentyű, vagy az egérgomb használatával. A történettudomány mindig fontosnak tartotta a fennmaradt forrásanyag hozzáférhetővé tételét. Különösen a XVIII-XIX. század óta szaporodtak meg a korábbi évszázadok okleveles anyagainak, elbeszélő forrásainak stb. a kiadásai. (Itt jegyzem meg, hogy amikor oklevélről beszélek ezen minden a középkorból fennmaradt forrástípust értek, hiszen a digitalizáció szempontjából nincs jelentősége sem a forrástípus jellegének, sem fennmaradási formájának. Ez a véleményem természetesen szigorúan csak a digitalizációs eljárásra érvényes.) Ezek a korai forráskiadványok gyakran még nem egységes szempontrendszer szerint, erősen hullámzó kiadási minőségben, de sok esetben olyan forrásanyagot