A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
magáévá tevé ; sőt azon tizenkét pontot, melyeket nagy részben a nemzet, 1790. év óta törvényhozás útján is annyiszor sürgetett; ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezéskint aláírta. A nemzet óhajtásainak említett pontjai következők: 1. Sajtó szabadság a cenzúra eltörlésével. 2. Felelős minisztérium Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel. Következtek a közgyűlés határozatai, miszerint a) Pest város iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjessze elő az ország rendéinek, O Felségét pedig hódolva szeretett koronás királyunkat kérje meg, hogy ezen országgyűlést minél előbb Pestre tegye át. b) A közgyűlés alólirt választmányt bízta meg, hogy a rend fenntartásául célszerűen intézkedve, határozatait foganatosítsa. Melyeknek teljesítéséül alólírt választmány kiküldetéséhez képest: a) Tüstént átmene Budára a Nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanácshoz, s ugyanott azon kormányszéki határozatot nyerte, mely szerint a cenzúra nyomban megszüntettetett, a sajtó annyi százados bilincsei alól fölszabadult, s addig is, míg sajtó törvények hozatandnak, a sajtókihágások felett a nemzet bizodalmát bíró, s a Nagyméltóságú Helytartótanács által a hozandó törvényig ideiglenesen kinevezendő egyének fognak a fennálló törvények szerint. íme e lapok is tanúsítják a határozat foganatát. b) 1 Kieszközöltetett, hogy a sor-katonaság nem fog a rend fenntartásába elegyedni, melynek biztosításául alólírt választmány intézkedett, hogy a pesti polgári őrsereg eddigi száma jelenleg 1500-ra szaporíttassék s mint nemzeti őrsereg nemzeti színekkel ékesíttessék. c) Kieszközölte, hogy Stancsics Mihály hazánkfia, ki azért mert szabadon írt, mint státuszfogoly Budán le vala tartóztatva, bírói ítéletig nyomban szabadon bocsátatott, s a nép kíséretében családjának adatott vissza. Ily békés és törvényes úton minden vérontás és csendzavar nélkül kivívott nagyszerű reform-diadal meginnepléséül holnap Buda-Pest ki leszen világítva, s innentúl Pest város, mint a haza szíve, törvényházának tornyán nemzeti színű zászló lobogand.. Buda-Pest a törvény és béke korlátait nem sérté meg, s miután a rend fenntartása hazafiúi érzelmű lakosainak kezébe tétetett, reményli, hogy az egész haza ebben is követni fogja példáját. Költ Pesten, 1848. évi március 15-kén. Rottenbiller Leopold s. k. választmányi elnök Molnár György s. k. Irányi Dániel s. k. Klauzál Gábor s. k. Vasváry Pál s. k.
