A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

Nyáry Pál s Petőfi Sándor s, Egressy Sámuel s k. k. k. k. k. k. k. k. Tóth Gáspár s, Irinyi József s, Gyurkovics Máté s, Staffenberger István s, Kacskovics Lajos s. MOL 1849/49-es nyomtatványok, R 32 Időrendi sorozat. Eredeti nyomtatvány 1 Az eredeti nyomtatványon itt tévesen c) szerepel. • 17 • Irányi Dániel visszaemlékezése a pesti forradalomról 1848. március 15. Egy német polgár bejelentette, hogy a városi tanács még aznap meg fogja vitatni az ifjúság követeléseit, s ezért délután három órára újabb gyűlést hirdettek meg a Nemzeti Múzeum piacára. Itt még nagyobb tömeg gyűlt össze, mint a nyomdánál. A nép sokkal izgatottabb volt, semhogy akár az eső is lehűthette volna. A múzeum lépcsőjéről Irányi Dániel

1 azt javasolta, vegyék rá a városi tanácsot, hogy fogadja el a tizenkét pontot, azután pedig menjenek Budára, szabadítsák ki Táncsics Mihályt

2

, akit republikánus elvei miatt börtönöztek be [...] A városházán már folyt az ülés. A városi tanácstagok csaknem valamennyien megrögzött konzervatívok voltak, s megijedtek a küldöttek megjelenésétől és a tömeg kiáltozásától. [...] A polgármestert végül is meggyőzte a tömeg egyre fenyegetőbb kiáltozása, tollat ragadott és aláírta a népakarat kifejezőjét. Az ellen sem tiltakozott, hogy azonnal alakítsanak egy közbátorságra ügyelő választmányt, amelynek a rend fenntartása lesz a feladata egészen addig, amíg a körülmények ilyen súlyosak. [...] [...] elhatározták, hogy késedelem nélkül küldöttség indul Budára a királyi helytartótanácshoz, és követeli Táncsics Mihály szabadlábra helyezését, meg a cenzúra eltörlését, s kicsikart egy olyan ígéretet, hogy a katonai hatóság csupán szükség esetén, a közbátorsági választmány kérésére lép közbe. A pesti küldöttek a tömeg kíséretében átkeltek a Dunán, és Budán bejelentkeztek a helytartótanácsnál. E politikai testület néhány tagja sebtében összeült. Ők, akik tegnap még fennhéjázva tüntettek arisztokratikus és konzervatív nézeteikkel, ezen a napon nagyon udvariasak, nagyon nyájasak voltak a nép képviselőivel. [...] A sajtószabadság tehát megadatott

3

, legalábbis ideiglenesen. A közbátorsági választmány tagjaiból és néhány más liberálisból bizottságot alakítottak, amelynek az lett a feladata, hogy ellenőrizze a gyakorlását addig is, amíg új törvényt nem bocsátanak ki az időszaki sajtótermékekről. [...] Este a kivilágított Nemzeti Színházat valósággal megszállták a polgárok, a színészek hazafias dalokat énekeltek, s ezek refrénjét leírhatatlan lelkesedés közepette kórusban ismételte az egész hallgatóság." Részlet Irányi Dániel-Charles-Louis Chassin (1989) A magyar forradalom politikai története 1847-1849 c. munkájából.Fordította: Szoboszlai Margit. S.a.r. Spira György I. Bp. 144-145.