A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

A pesti forradalom előzményei • l • Az Ellenzéki Nyilatkozat Deák Ferenc által összefoglalt végleges szövege Pest, 1847. június 7. Az ellenzéknek minden alkotmányos országban egyik természetes hivatása: a kormány irányában az ország minden érdekeire nézve, mind jogos törvényszerűség, mind helyesség tekintetében ellenőrködni. Mi tehát, kik magunkat a magyar alkotmányos ellenzék tagjainak valljuk, kinyilatkoztatjuk: hogy jövendőre is az ellenzék feladatául ismerjük, a kormány irányában úgy egyes tetteire s mulasztásaira, mint összes politikájára nézve, folytonosan ellenőrködni, s kinyilatkoztatjuk, hogy ezen ellenőrség sikerére az alkotmány által nyújtott minden eszközöket törvényszerűséggel s lojalitással használni el vagyunk határozva. De mi az ellenzést, vagy pártolást nem személyekhez, hanem tárgyakhoz és tényekhez kötjük, s a kormánynak csak oly lépéseit fogjuk helyteleníteni, sőt tehetségünk szerint ellenezni, melyek formájukban, vagy lényegükben törvényelleniek, vagy következményeikben a haza közérdekeire s az alkotmányos élet fönntartására és kifejlődésére károsak. Hazánk jelen viszonyai között a magyar kormány tényleg nem tisztán parlamentáris, mely eredetére nézve a többségben nyilatkozó nemzeti akarat kifolyása volna, s lételét

1 a többség pártolásától föltételezettnek elismerné. A magyar kormány, alkotmányos törvényeink ellenére, idegenszerű s nem nemzeti befolyás alatt áll, oly befolyás alatt, mely a monarchiának egyéb tartományait abszolút hatalommal igazgatván, alkotmányos formáinkat, összes közigazgatási rendszerére nézve is alkalmatlankodóknak szereti tekinteni, s az alkotmányos életnek nem épen barátja. Ily viszonyok között pedig pártolást, vagy ellenzést személyekhez kötni nem szabad. Folytonos kötelességünknek ismerjük mi ezen ellenőrködést, minden körülmények között, jelen helyzetünkben pedig éppen polgári bűnnek tartanok ezen föladat pontos teljesítését bármi részben elmulasztani. Mi a kormánynak sem általános rendszerében, sem eljárása részleteiben nem látunk valamely újabb, de a réginél törvényszerűbb, méltányosabb és közérdekeinkre kedvezőbb fordulatot, mely által a nemzetnek biztosítékot nyújtana, hogy ereje is van, de szándoka is ingatlan és elhatározott, fennálló törvényeinket mindenkor és minden részben szorosan megtartani, a törvény rendeletét kivétel nélkül szigorúan végrehajtani, mindenkor és mindenben tisztelni azon korlátokat, miket hatalmának az alkotmány szabott, s a hazának közérdeke fölött, melytől a fejedelem valódi érdeke soha el nem választható, nem ismerni más érdeket. Súlyos sérelmeink, melyeket annyiszor fölterjeszténk, évek hosszú során keresztül kérve, sürgetve, várva az orvoslást, orvoslatlanok még most is - sőt keserűbbek és súlyosbak az által, hogy jogszerű kérelmünk annyiszor elhangzott, s emiatt bizodalom és remény már-már enyészni kezdenek. Vannak e sérelmek tömegében oly pontok, melyek fölött osztatlan volt az egész nemzet véleménye. Azon férfiakat sem véve ki, kik most a magyar kormány tagjai, és még sem eszközöl kormányunk orvoslást, sőt komoly és tettekbe mutatkozó törekvést sem látunk nála, e sérelmekből eredő bajaink kiegyenlítésére. Pedig azon kormány, mely a nemzetnek jogszerű fölszólalását figyelembe sem véve, a korábbi sérelmek orvoslását eszközölni még csak nem is igyekszik, s ily módon a törvényellenes állapotot e részben szándékosan fenntartja, éppen úgy sérti a törvényt, mint