A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
amaz előbbi kormány, mely a sérelmet elsőben elkövette, s a nemzet ingatlan bizalmára éppen úgy nem számíthat mint amaz. De régibb sérelmeink orvoslásának káros elmulasztásán felül újabb sérelmeket is látunk mi a kormánynak újabb tetteiben s mulasztásaiban. Nem kell ezeket bővebben fejtegetnünk. Több megyék köztanácskozásai, felterjesztései s körlevelei kifejtették s elsorolták azokat. Mi, példa gyanánt, csak némelyeket fogunk itt megemlíteni: Az ország legfőbb érdekeinek egyike: territoriális épsége. És még is a Részek 2 visszakapcsolását rendelő 1836:21. t. cikkely végrehajtása, több mint 10 év folytán, tettlegesen még csak meg sem kezdetett, sőt ezen sérelem a múlt országgyűlésen meg nem jelent törvényhatóságok ellen hozott bírói ítélet végrehajtásának elmulasztásával súlyosbíttatott 3 . A határőrvidékeknek nem magyar törvények szerinti közigazgatása országunk régi sérelme. A váltótörvénykönyv s a vallás tárgyábani legújabb törvények foganatosításának a határőrvidékeken elmulasztása által a kormány ezen sérelmet is súlyosbította. Az ország legfőbb érdekeinek másika: a nemzetiség. És még is az 1840:6. t. cikkelynek azon rendelete, hogy a magyar nyelv tudása a katonai véghelyeken is gyarapíttassék, végre nem hajtatott, sőt e részben elannyira semmi sem történt, hogy még az utasok s kereskedési áruszállítások is zaklatásoknak vannak kitéve a magyar nyelven szerkesztett úti levelek miatt. Az 1844:2. t. cikkely azon rendelete, hogy az ország határain belüli iskolákban közoktatási nyelv a magyar nyelv legyen, teljességgel nincs maiglan is végrehajtva; sőt a középiskolákbani magyar nyelvmívelő társulatok ámbár az iskolai előjáróságok közvetlen felügyelése által minden elfajulás ellen biztosítva voltak, kormányi rendelet által végkép eltiltattak. A példák harmadik helyén említjük, hogy ámbár a fennálló alkotmányos institúciók 4 , melyek közjogi garanciáinkat képezik, csak törvényhozás útján volnának módosíthatók: a kormány még is Horvátországban a tartományi gyűlésnek törvényes gyakorlat szerinti szerkezetét kormányparancs útján megváltoztatta, a megyék alkotmányos konzisztenciáját pedig újabban megsértette, részint az által, hogy a törvényes főispánok helyett számos megyékben helyetteseket nevezett ki, holott már az í 825-iki országgyűlés is határozottan kijelentette, hogy a helyettesek alkalmazása a törvényben kijelölt eseteken kívül helytelen és törvénytelen, részint pedig az által, hogy több megyékben a főispánt mint a megyétől különvált, s annak ellenében álló, sőt a megyei hatóság fölébe emelt külön hatóságot kívánja tekinteni, annak egyoldalú előadására határoz, dorgál és fenyeget, az ellene emelt vádakat pedig még vizsgálat alá is csak hosszas halasztgatások után veszi. Sok egyes esetet hozhatnánk még föl állításunk igazolására; de világos már ezekből is, hogy ellenőrködési kötelességünk teljesítésében éppen a jelen körülmények között leginkább szükséges az éber figyelem, gondos orvosság és csüggedetlen kitűrés. De hazánknak már régen aggasztó helyzetében igyekeznünk kell azon is, hogy alkotmányos állásunk törvényszerű biztosítékait növeljük s erősítsük. Ily biztosítéknak tekintjük mi a kormány felelősséget, mely az alkotmányos élet természetében fekszik, s mely alapja leend Magyarországban is az oly igen szükséges parlamentáris kormánynak, és a magyar kormányt leginkább megóvja idegenszerű elemek kártékony befolyásától. Ezen felelősséget, mely törvényeinkben sem ismeretlen, s azoknak szellemével oly igen összhangzik, minél előbb életbe léptetni, leend egyik legfőbb törekvésünk. Az alkotmányos biztosítékokhoz számítjuk, s tehetségünk szerint pártolandjuk a nyilvánosságot is, s annak a közélet minden ágaiba alkalmazását, valamint a szabad összejöhetés s egyesülés jogának eredeti alkotmányos tisztaságában fenntartását. Alkotmányos biztosítéknak tekintjük, s a nemzet további kifejlődésére is szükségesnek látjuk: a célszerű sajtótörvényekkel körülírt sajtószabadságot is, minél fogva sürgetni fogjuk a törvényen kívül behozott, minden tekintetben annyira káros könyvvizsgálatnak 5 eltörlését és a sajtószabadságnak célszerű törvények melletti megalapítását. Törvényesnek, méltányosnak,