A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

létei következésében ezen városi közönséggel az 1848-adiki 23. s 24. törvénycikkek értelmében egy hatósággá leendő alakítása tárgyában f [olyó] e[sztendei] december 17-én hozott ezen határozata, miszerint: Először. Fájdalomérzettel jegyzi meg ezen városi közönség ezen városi közönségnek a belügyminisztériumhoz felterjesztett folyamodásában írt azon állításait, hogy a nemesség Veszprémben minden birtokait a veszprémi püspökségtől és káptalantól nyert szerződés mellett bírván, és hogy hatóságát csak néhány év óta gyakorolná, holott az elsőt még maga a püspökség és káptalan is soha be nem bizonyította, s a tapasztalás ezt szintúgy, mint az utóbbi állítást megcáfolja. Ennek megjegyzése után: Másodszor. Magára a tárgyra nézve kijelenti, hogy a polgári egyenlőség eszméjét tisztán felfogván, ezen városi közönséggel a közigazgatásra és igazságkiszolgáltatásra nézve kíván egyesülni [a] következő feltételek alatt. a) Hogy a képesség és teherviselés arányának figyelembe[n] tartásával megállapítandó tisztviselőknek, tanácsnokoknak, valamint képviselőknek is egyharmada a nemesség tagjai közül válosztassanak s e tekintetből a tisztválosztást vezetendő egyénnek a kijelelésnek is oly módoni eszközlése utasításul adattasson, hogy minden hivatalnokoknak s képviselőknek egy-egy harmada nemesek legyenek. b) Hogy miután a nemességnek minden teljes korú egyénei eddig polgári jogokkal bírtak, választói képességük a törvény értelmében meghagyassék s vizsgálat alá se bocsáttassék. c) Hogy a két közönség levéltárai egyesíttessenek, s e célból a külön levéltárok pontos lajstrom mellett öszvetétessenek. d) Hogy a két közönség minden értéke is egyesíttessen, de úgy, hogy a nemes közönségnek eddig tudva lévő fizetései, különösen is pedig a nemesi osztályból állított újoncoknak felpénze a többi kivetett adó- és más költségekkel együtt a nemesség készpénztárából előlegesen kifizettessenek. d) Hogy a nemességnek kint lévő tőkéi az illető adósoknak egy évig fel ne mondassanak. Végre: f) Hogy ezen öszveolvadási szabályok a közelebbi tisztújítás alkalmával foganatba vétessenek. A nemesközönségnek ezen felolvasott határozatára s ebben nyilvánított kívánságaira ezen városi közönség részéről kijelentetni rendeltetett, és ugyan: Az elsőre. Hogy a városi közönség a belügyminisztériumhoz felterjesztett folyamodásában a nemesség birtokai minőségét s kiváltságait se vitatni, se kérdés alá venni messziről sem szándékozott, hanem csupán azt akarta a minisztériumnál felvilágosíttatni, hogy a veszprémi nemesség birtokait a városi polgári közönség birtokainak alapul szolgált úrbéri szerződéstől egészen különböző szerződés, tudniillik a püspökséggel és káptalannal tett különszerződés mellett bírja. E pedig igaz, tanúsítja ezt a nemességnek a püspökséggel és káptalannal 1820-ban tett szerződése, melynél a veszprémi nemesek itteni birtokának más alapját s címét ezen városi közönség nem tudván s nem tapasztalván, ha ezt megemlítette valamint sérteni nem szándékozott, úgy nem is sértett. Annál is kevésbé, mert miután a legújabb törvények által minden birtoki kiváltságok megszüntettek, valamint a városi közönségnek a birtok minősége vitatására szüksége nem volt s nem lehetett, szintúgy a nemességnek, ha mindjárt a városi közönség ama szerződés megemlítésével birtokminőséget szándékolt volna is kérdés alá venni, legkisebb fájdalmas érzetnyilvánításra oka éppen nem lehetett. Valamint nem lehetett azon kifejezésért is, hogy a nemesség bírói hatóságát nem néhány, hanem több évektől fogva gyakorolja, mert hiszen maga a nemesség sem tagadhatja, hogy bírája sem volt csak ezelőtt 25 évvel se, bíráskodást pedig csak 1836-tól fogva gyakorol, de ezeknek megemlítésével a városi közönség csak a nemesség külön testületbeni állását akarta tudatni, és semmi mást. [...] A másodikra, vagyis az egyesülés tárgyára a városi közönség részéről is nyilvánít-