A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

tatni rendeltetett, hogy az egyenlőség eszméjét szintúgy, mint a nemesség tisztán fogván fel, igenis, kíván - amint ezt már április hóba[n] felterjesztett folyamodásában is nyilván kijelentette — a nemességgel egy hatósággá alakulni, nemcsak a közigazgatásra és igazságkiszolgáltatásra, hanem minden más, a törvény szerint egy ily városi hatóság alá s köréhez tartozó s tartozni kellő tárgyakra nézve, és ezen egyesülésnek a nemesség által közlött feltételeit [a] következő, részint módosítással, részint változtatással elfogadja. És ugyan: Az a) pont alattit, hogy nem a képesség és teherviselés aránya, hanem a majd egy alakulandó közönség jónak látása s a szükséghez képest a belügyminisztérium jóváhagyása szerint megállopítandó városi tisztviselőknek, úgy a törvény értelmében válosztandó képviselőknek is egyharmada addig is, míg a községek rendezése az országgyűlése törvény által meghatároztatik, a törvény szerint válosztói képességgel bíró öszves válosztók által a nemesekből válosztassanak s a kijelelés is aszerént történjék. A b) pont alattit azon változtatással fogadhatja s fogadja el a városi közönség, hogy a nemesek közül is csak azok bírjanak válosztási joggal, kik az 1848-adiki XXlff. törvénycikk 6. §-a szerint választói képességgel bírnak, s ezt kimutatni képesek. Mert ezen törvény szerint a csupa személyes nemesi kiváltság, valamint a városokban polgári jogot, szintúgy a válosztásoknál választói képességet senkinek sem adott, se nem ád, ezt a napi tapasztalás is tanúsítván, következésképpen a városi közönség abban, hogy a felhívott törvényben kitett képesség nélkül bármely nemes is választó légyen ez az egyenlőség tiszta fogalmával s az idézett törvénnyel is ellenkezvén, egyátaljában belé nem egyez, mert a nemesség oly polgári jogot, minőt a felhívott törvény 6. §-ának e pontja említ, eddig sem bírt, mert Veszprémben, mint m[ező]városban olyan polgárok nem is léteztek, mert ott királyi városok beli pogár értetik, amilyen a nemes, csak azért, hogy nemes volt, nem lehetett. A c) pontra hogy az eddigi levéltárak is külön pontos lajstromok mellett egyesíttessenek, beleegyez ezen közönség, jövőre pedig semmi elkülönítés ne legyen. [...] Az f) pontra, hogy ezen szabályok [a] legközelebbi tiszti újítás alkalmával foganatba vétessenek, igenis beleegyez ezen közönség, mert hiszen különben mire valók is volnának?! Ezekről tehát a jegyzőkönyv ezen pontja megküldésével a városi nemesközönség, azon kéréssel, hogy amint nem kételkedik, ezeket elfogadván, halasztás nélkül a tisztújítás megtartása eránt ezen városi közönség képviselőivel együtt rövid napok alatt, és ha valami más akadály nem lenne, folyó évi december 28. napján leendő közös tanácskozásra részéről is szokott képviselői által megjelenni szíveskedjék. VeML V. 102/a. Veszprém város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyvek. Az 1848. december 23-i ülésen tárgyalt 799. sz. napirendi pont. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. A határozat az összeolvadásnak egy fontos mozzanatát jelzi. A tényleges egyesülésre lényegesen később, 1849 júliusában került sor.