A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ EGYHÁZAK 1848-BAN

lehetőségekről volt szó, mindig megtalálták a katonai és a polgári hatóságok Zircet és a többi rendházat. A sarcfizetés alól a ciszterciek sem voltak kivételek, a pécsi gimnáziumot meg katonai kórháznak foglalták le. Az apátságnak azonban személyesen is volt szerencséje találkozni a katonákkal. Monostor és község egyforma fásultsággal viselte az események súlyát. Az öregek még emlékeztek rá, amikor 1809-ben Marnia tábornok

2 franciái bevonultak Zircre, milyen emlékeket hagytak maguk után. S most itt voltak a börtönből szabadított Mednyánszky-katonák, hogy megtörjék a 48-as karácsony békés hangulatát, főttek a Nemegyei-katonák, a nemzeti gárda tisztjei és a vörös köpenyes horvátok, akik Komárom ostromától vonultak haza. Megfordult Zircen 300 morva, 750 vorarlbergi, majd az ihászi szerencsétlen csata után Kmety 6000 embere is, amelyből 800 az apátságból élt. 1849. június 30-án Villax a közös kórus alól is felmentette a szerzeteseit, annyira lefoglalt mindenkit a csapatok ellátása. És a világosi fegyverletétel nem vetett véget ezeknek a látogatásoknak. 1850-ben, amikor népszámlálás volt, majd 1851 januárjában, márciusában, júliusában, augusztusában és szeptemberében átvonuló csapatok szálltak meg Zircen, sőt, még a következő évben is. VeML XII. 2/g. A zirci ciszterci apátság levéltára. Kézirattár: Horváth Konstantin hagyatéka: Krasznay Kerény:

3 Villax Ferdinánd zhci apát. Kézirat, é. n. Részletek a másodpéldányú géphatból. A mű betekintést ad a szerzetesrend magyarországi fejének a rend javai megmentésére tett intézkedéseiről, ül. a konzervatívabb apát és a korszellem által részben megérintett rendtagok ellentétéről. Néhány összefoglaló adatot kapunk a zirci központi rendház és a mezőváros hadak alatti sorsáról is. 1 Villax János Ferdinánd (Pápa, 1784-Zirc, 1857): ciszterci rendű szerzetes, 1813-tól 1817-ig gimnáziumigazgató Székesfehérváron, 1823-tól 1826-ig egyházi szónok Egerben, 1826-tól a rend hazai központjának, a zhci apátságnak a feje. Zirci apátként a templom és a rendház bővítője, a könyvtár létrehozója. Korszerűbbé tette a rend gazdaságait is. Tudománypártoló, Reguly Antal mecénása. 2 Marulaz (Marola), Jacob-Francois (Zeiskam, 1769-Filain, Franciaország, 1842): francia lovassági tábornok. 3 Krasznay József Kerény (Pestszentlőrinc, 1925-): ciszterci szerzetes; a szétszóratás idején több helyütt káplán, majd plébános. 1989 óta Olaszfalu község (Veszprém m.) plébánosa. • 265 • Scitovszky János

1 pécsi püspök körlevele a katolikus autonómia ügyében Pécs, 1848. május 3. Al-esperest kerületnek áldás az Úrban! Minekutána sz. hitünk elvénél fogva valljuk, híveinknek hirdetjük, sőt a kisdedek gyenge sziveikbe is csepegtetjük: „hogy egy hajszálunk sem eshetik le Isten akaratja nélkül/' - alkalmazzuk e meggyőződésünket tisztelendő atyafiak! azon rendkívüli eseményekre, melyek a múlt országgyűlésen hozott törvények eredményei. A mennyire t. i. ezek több millió polgártársainknak kedveznek, örömnyilvánításra alkalmat nyújtanak, - örüljünk velők úgy mint lelkiatyjaik, e világ göröngyös pályáján vezetőik, kik sz[ent] hivatásunk szerint köteleztetünk: „gaudere cum gaudentibus" örülni az örvendezőkkel. A mennyire pedig a létrejött változások némelyekre nézve netalán kevesbbé volnának kedvezők, azokban a többségnek, vagy épen az egész haza javának előmozdítása tekintetéből, mint a mennyei gondviselésnek kifolyásán, megnyugodni kötelesek vagyunk. - Fő teendőnk tehát nekünk, mint az oltár szolgáinak és a nép tanítóinak: hogy magány könyörgéseinket buzgóan kétszerezvén egyszersmind nyilvános ájtatosság közt járuljunk a kegyelmek trónjához, hogy a kellemetleneknek elviselésére is szükséges segedelmet találjunk. (Zs. 4. 28.) Mint az Isten igéjének hirdetői pedig minden