A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ EGYHÁZAK 1848-BAN

5. Ha, és ahol valamely hitfelekezet képviseltetik, protestáns felekezetünk is aránylag képviseltessék. 6. A protestánsok a magyar korona alatt mindenütt szabadon lakhassanak, vallási és polgári jogokat szabadon élvezhessenek. 7. A nevelés átalános ügyét az állodalom felkarolván, elemi és reáliskolákban minden növendékek díj nélkül tanulhassanak

; egyébiránt pedig minden felsőbb iskolák is minden hitfelekezethez tartozók előtt kölcsönösen nyitva tartassanak. 8. Minden hitielekezetbeli iskoláknak közköltségeit, úgyszintén az azokban tanító egyéneknek fizetését; nyugdíjazását az állodalom fedezze. 9. A magyar nemzeti egyetem, nevének megfelelőleg, minden hitielekezetekre nézve, minden tekintetben közös legyen. 10. A hazában működő minden tanítóknak polgári állása, rangja megállapíttassék. Költ Debrecenben 1848. évi martius 22-én rendkívül tartatott egyházkerületi közgyűlésünkből. Ráday Levéltár A/l. b. Püspöki levéltár 1790-1849. B. 66. sz. irat. Nyomtatvány, a kiemelések megegyeznek az eredetivel. Az utolsó rendi országgyűlésen a vallásügy nem szerepelt a királyi előterjesztésben a tárgyalandó törvényjavaslatok között. Az 1848. március 15-i forradalmi változás késztette a református egyházat arra, hogy szorgalmazza a vallásügy országgyűlési tárgyalását. A pesti tizenkét pont mintájára a legerősebb református egyházkerület, a tiszántúli 1848. március 22-én tartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlésén tíz pontban összefoglalta a protestánsok vallásügyi kívánalmait. A tíz pontot a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap is közölte 1848. április 9-i 15. számában. • 264 • Áttekintés az ország ciszterci rendű apátságainak helyzetéről 1848(-1852) 1848. március 30-án, két héttel a pesti események után a pécsi rendtagok voltak az elsők, akik levelükkel jelentkeztek az apátnál.

1 Az érzelmes levélből, íme, néhány sor: Villámsebességgel merülnek fel a végzetek feldúlt tengeréből a legrendkívülibb események. Nincs nap, nincs óra, melyben új meg új baljóslatú váratlanságok felől ne tudósítanának a hírnek most egyszer, úgy látszik, mit sem nagyító tárogatói. S ha az állapotok ily példátlan rendldvülisége és bizonytalansága mellett eddigi békés nyugalmából felrezzenve, aggodalmas szemekkel tekint szét a megrémült halandó, s mintegy ösztönszerűleg nyúl amaz eszközök után, melyekben rendíthetetlen meggyőződése szerint bizonytalan jövendője egyetlen reményhorgonya fenekük, vajon cselekszik-e ekkor egyebet, mint amit a józan ész és önfenntartás! ösztön cselekednie hangosan parancsolnak! És kérték az apátot, hogy a közelgő húsvéti ünnepeken tartson káptalant a házak képviselőivel, hogy a rend jövőjét megtárgyalhassák. Egyúttal levelet írtak a zirci, az egri és a fehérvári rendtagoknak is, hogy ők is sürgessék a káptalant. Villax szintén szükségét látta egy egyetemes gyűlésnek, azért április 8-án össze is ült a zirci és a székesfehérvári rendház küldötteivel tárgyalni. Ez azonban nem volt káptalan, hiszen Eger és Pécs nem kapott rá meghívást, s a két ház a döntéseket sem fogadta el. Csak a gyors események hatása alatt gondolt rá az apát, hogy hirtelen összehívjon a zirciekből és a közeli fehérváriakból egy gyűlést, mely biztonság kedvéért dönt a rendi javak sorsáról. A káptalan megtartását azonban közeli időpontban kilátásba