A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

1 Varsányi Péter István: Kossuth Lajos és a Hódmezővásárhelyiek 1848-1849-ben. In: Vásárhelyi Téka 12. 40-41. Varsányi Péter István: Vásárhelyi nemzetőrök a „kis szabadságharcban" 28. Hódmezővásárhely története II. 1. rész. Hódmezővásárhely, 1993. Főszerk.: Szabó Ferenc. • 251 • Jelentés Eger város tanácsának a nemzetőrség felszerelésével kapcsolatos intézkedésekről Eger, 1848. június 20. Méltóztatott a nemes tanács bennünket alól írtakat az alatt tisztelettel ide visszazárt kegyes végzésénél fogva az alant írtakhoz hasonlóan vissza ide rekesztett lajstrom útmutatása szerint a végből kiküldeni, hogy a haza jelen veszélyes mozgalmai közepette a városi nemzeti őrseregnek fegyverrel haladéktalanul történendő felszerelhetése tekintetéből a város 12 negyedében lévő minden polgártársat egyenként szólítanánk és illetőleg kérnénk fel fegyvereik közül azokat, melyeket maguk szükségein felül nélkülözhetnek a város részére jótállása és megállapíttatott kölcsönös becsár mellett kölcsönképp adnák át. Mely végzés értelmében mi, alól írtak, minthogy egyik tagtársunk, Nánássy Mihály Egerből távol vala, a megsiettetése

1 tekintetéből, házról házra minden egyes polgárnál eljártunk, leiknek némelyikétől, jelesen pedig ifj. Huszka Ignác, Száraz fózsef, Ferenczi Antal, Smid Antal, Mészáros István és Fekete Fülöp polgártársainktól egyenként egy egy puskát nyerénk (kik közül Fekete Fülöp ciszterci rendben lévő áldozár polgártársunk, egy ilyen csinos jó készületű csattanó fegyverét a városnak örökösen átadá). Kovács Pál és Szabó György polgártársak pedig egy egy rezes fokú kardot ajánlanak. Szabó György polgártársnak pedig szinte kardját örökösen átadá a városnak, mely ekként, részint kölcsönképp, részint örökösen nyert fegyverekre az illető ajánló polgártársak neveit feljegyezénk, azért a nemes tanács további rendelkezéséig illető tulajdonosoknál meghagyánk, feljegyezénk az élőnkben terjesztett lajstromban egyúttal mindazon polgártársainak neveit is, kik fegyverrel már jelenleg is el vannak látva kellő tudomás végett. Egész tisztelettel jelentvén végre azt is, mikép[pen] mi ebbeli kiküldetésünk értelmében felkeresőnk Tomanótai N. itteni sorkatonasági hadnagy fegyvertári felügyelő polgártársat a végett, hogy az itteni fegyvertárban tudomásunkra lévő katonai puskákat a jelen veszélyes és szükséges körülmények közepette a városnak becsár [ellenében] kölcsönképp adna ki. Ki is ebbéli felkérésünkre azt nyilatkoztatta, hogy igaz ugyan, miképp az itteni fegyvertárban felügyelete alatt 160 darab kész puskák vannak, ő azonban azokat, minthogy a kincstári felsőbb engedély nélkül ki nem adhatja, hanem ha a városnak azokra szüksége van, folyamodjék az illető miniszterhez. Mely ekként történt eljárásunkról tesszük jelen hivatalos jelentésünket. Rakovszky Andor és Ruttner István kiküldöttek HML V-l/b/506. 874. sz. irat. Eredeti tisztázat. 1848 nyarára a délvidéki Habsburg-párti fegyveres zendülés általános félelmet keltett a polgári lakosság körében. Ennek nyomán a városi magisztrátus Egerben is felfokozott intézkedéseket kezdeményezett a nemzetőrség hiányos fegyverzetének pótlására. Ezért felmérést készíttetett a magánkézen lévő, önként beadandó, illetve becsáron megvásárolható, valamint a sorkatonai fegyvertárban lévő szál- és lőfegyverekről. A forrásszövegből érzékelhető a kincstári fegyvertárnok habozó magatartása is. 1 Ti. a fegyverek beszerzésének meggyorsítása érdekében.