A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

• 252 • Csányi János főbíró jelentése a hadügyminiszternek a kecskeméti nemzetőrség szervezésének munkálatairól Kecskemét, 1848. június 23. Kecskeméten, 1848. június 23-án Tisztelt Hadügyminiszter Úr ! A kecskeméti nemzetőrök még május hónap utolsó heteiben összeíratatván, s a gyalogság száma 2272-re, a lovasságé pedig 230-ra menvén, ezen összeírási tábla, tisztelt Miniszter Úrnak leendő általadás végett Pest megyei Első Alispán Úrnak még e folyó hónap 4-én fel is küldetett, - s biztosan hiszem, hogy már Miniszter Úrnak bé is mutattatott, - ahhoz azonban nemzetőreink, - magok által választható tiszteikkel egészen tisztában nem lévén, - a tiszti rangok rubrikája üresen maradván, később mind a lovasságnál, mind a gyalogságnál, a tisztek választását is bevégeztük, - s azoknak neveik sorát az A. betű alá mellékelve ezennel pótlólag felküldöm. Minthogy azonban szintjén] miniszteri rendelet következtében értésünkre adatott az is, hogyha helyben olyatén kiszolgált hadi tisztek találtatnának, - akiket főbb és kormányozó tiszteknek kineveztetni óhajtanok, - azokat Miniszter Úrral tudassuk, a B. alá mellékelt tanácsi határozat következtében, - magában Kecskeméten kitelvén 2 zászlóalj gyalogság, - ezekhez Pensionatus

1 Kapitány Szabó Márton Urat, és nyugalmazott hadnagy Tóth László Urat, kitelvén továbbá egy zászlóalj lovasság is, ehhez nyugalmazott huszár főhadnagy Haraszti Imre Urat, mint helyben lakó derék hazánkfiait szívesen ajánlani bátorkodunk. Említvén egyszersmind azt is, hogy még eddig 500 puskánknál és 500 nyelestől együtt készen levő hadi kaszánknál több fegyverünk nincsen, kivévén a házi és kézi puskákat s vasvillákat stb. Végre alázattal kérem, ne vegye rossz néven tisztelt Miniszter Úr, ha felhozom a nemzetőreink rendbe[n] tartása és gyakorlása körül előforduló bajunkat is, úgymint, - a legnagyobb rész egész tűzzel és készséggel jön elő a gyakorlati órákon, s áll ki a napirenden lévő őrállásokra s egyéb szolgálatokra, de vannak sokan, kivált a mostani szoros mezei munka idején, akik magokat mindenestől elvonják, - a hivatásra meg nem jelennek, stb., s emiatt a többieket túlterheltetik, sőt rossz példáikkal rongálják is, bosszantják is, - a törvény még egyéb büntetést nem szabott, mint azt, hogy az ilyen féktelenkedőket a nemzetőrök közül ki kell törülni, - de ezen az úton majd nagyon leolvadna a nemzetőrök száma, - nemcsak itt, hanem országszerte is, - óhajtva és várva várnánk hát minél előbb, egy a kormány által kidolgozott nemzetőri fenyítő rendszert, - mert e nélkül, habár főbb kormányozó tisztek fognak is rendeltetni és annyi ezer ember akármerre kiindíttatnék, - (amihez pedig már egyszer igen közel voltunk) - lehetetlen, hogy a Dózsa háború eszembe ne jusson. - Esdekelve várjuk tehát a rendbe szedő és fenyítő rendszabályokat. Csányi János főbíró BKMÖL IV 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye,- Vegyes iratok sz. n./1848.

; - 1. 1/94/1848.; - Közli Iványosi-Szabó Tibor 1988. A mai Bács-Kiskun megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét. 202-203. Eredeti tisztázat. Kecskeméten a nemzetőrség szervezése már 1848 márciusában megkezdődött. Március 26-án csaknem ezren írták alá a jelentkezési íveket. Kezdetben csak őrszolgálatot látott el a helyi nemzetőrség és a város belső rendjét volt hivatott biztosítani. Vasárnaponként gyakorlatokat tartottak, vagyis megkezdték a kiképzésüket is, fegyelmezésükre pedig fogdát állítottak fel. A nemzetőrség megszervezéséhez és működéséhez a jogi keretet az 1848. évi XXII. törvénycikk biztosítót-