A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

tot; a követeknek szóló utasítása a trónhoz való hűségről és az alkotmányos engedmények szükségességéről szólt. (13. sz. dokumentum) Borsod megye követeinek Pozsonyból kelt március 14-i jelentése már a bécsi forradalomról is beszámolt, ismertette az országgyűlésen történteket: a főrendek által március 14-én elfogadott március 3-i felirati javaslatot az országgyűlés küldöttsége viszi fel Bécsbe, március 15-én. (14. sz. dokumentum) 1848. március 15-e és az azt követő napok eseményei A pesti forradalom eseményeivel kapcsolatos dokumentumok közül elsősorban azokat kívántuk a kötetben szerepeltetni, amelyek az eddigi feldolgozásokban nem, vagy csak érintőlegesen szerepeltek. Az első dokumentum összeállításunkban a 12 pont második nyomtatott példánya, amely már az első septében nyomott változat nyomdailag is megtervezett változata (15. sz. dokumentum) Ugyancsak helyet kapott a forrásközlésben Pest város választmányának hirdetménye a 12 pont elfogadásáról, az országgyűlés elé terjesztéséről. (16. sz. dokumentum ) Érdemes összevetni a 12 pont e változatát az eredeti röplap szövegével. A hirdetményben a Pesti Közcsendi Bizottmány csak a tartalmi hűségre törekedett, mert szó szerint nem egyezik a két szöveg. Ugyanitt olvashatunk a pesti forradalom további eseményeiről is

; a cenzúra eltörléséről, amelyet a Helytartótanács jóváhagyott, a sorkatonaság semlegességének megnyeréséről és a pesti polgárőrség kiegészítésével a nemzetőrség létrehozásáról. A hirdetmény Táncsics kiszabadulását is hírül adta. A pesti revolutio egyik főszereplő jenek, Irányi Dánielnek a visszaemlékezései is a hirdetményben foglaltakat erősítik meg. (17. sz. dokumentum) A politikai ellenfél, Almásy Móric királyi biztos jelentése egy ma már kevésbé ismert, 1952-ben napvilágot látott doloimentumkötetben olvasható volt. Mostani közlése azt támasztja alá, hogy a politikai hatalom birtokosai valóban kényszerből engedelmeskedtek a forradalom követeléseinek; a kormánybiztos maga is elismerte, hogy az országgyűlés és a törvényeket jóváhagyó uralkodó „sebes és bölcs legmagasabb intézkedései vehetik nagyobb bonyodalmaknak és veszélynek elejét." (20. sz. dokumentum) A március 15-i pesti forradalom és az utána következő napok eseményeinek krónikája a régi rend még működő országos főkormányszerve, a Helytartótanács jegyzőkönyvei. A budai várban ülésező testület március 15-i ülés jegyzőkönyvéből jól látszik, hogy a márciusi ifjak vezetésével történt népmegmozdulás a hatóság számára eleinte csupán rendfenntartási kérdés, és ennek megfelelően a pesti városi tanácsot és a megyét szólították fel a rendbontás megakadályozására. Amikor azonban a pesti nép átvonult Budára, előterjeszteni hármas követelését (Táncsics szabadon bocsátását, az előzetes könyvbírálat [cenzúra] megszüntetése és a katonaság beavatkozásának mellőzése), a rend helyreállítására kiküldött biztossal a tanács „tárgyalás alá vévén" a kívánatokat, és engedni kényszerült. Táncsics ügyében két tanácsos, Almásy és gr. Török Bálint járt el a budai főhadparancsnoknál, és „csakhamar tett jelentésük szerint, felszólításukat a kívánt siker nyomban követte is". A másik két követelés is gyorsan teljesült. A további napok jegyzőkönyvei a hónap végéig lezajlott helyi és országos eseményekkel foglalkoztak. A dokumentum közlésével (hivatkozunk másutt is a jegyzőkönyv vonatkozó részeire) a magyar forradalom szempontjából kritikus pillanatok árnyaltabb bemutatását segíthetjük elő, hiszen a pesti egyetemisták követeléseitől kezdve számos, a polgári átalakulást szolgáló pesti és országos eseményről, hírről számolnak be a dokumentum közlései. (18. sz. dokumentum) A megyei levéltárakban végzett gyűjtőmunka során számos olyan dokumentum került napvilágra, amely a vidék forradalmának eseményeit ismerteti. A pozsonyi és a pesti hírek fogadtatásának bemutatása az ország számos településén ugyancsak számos új részlettel szolgál. A hírek elterjedése a földrajzi fekvés, a közlekedési lehetőségek által