A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

determinálva ment végbe az országban. Az általános lelkesedés, a nemzeti zászlók kitűzése, a pesti forradalomhoz való csatlakozás expressis verbis kimondása, több helyütt az országgyűlésnek küldött lelkes petitiok összeállítása volt a forradalmi változásokat megismerő helységek első reakciója az eseményekre. Látszólag feleslegesnek tűnik a különböző helységekből származó iratok közlése, azonban szinte mindenütt voltak olyan helyi sajátosságok, amelyek bemutatása nem indokolatlan. Elég csak arra utalni, hogy több helyütt a 12 pont, illetve a március 3-i országgyűlési felirat követelésein túl saját célok is megfogalmazódtak, amelyek elérését a petitiot, felírást megfogalmazók fontosnak tartottak. Tilcsik György kutatásai szerint Szombathely az országban az elsők közt csatlakozott az utolsó rendi országgyűlésnek a március 3-i felirat továbbfejlesztett változatát jelentő nyilatkozataihoz. Megállapítása szerint a Szombathelyen március 17-én tartott népgyűlés - még nem ismerve a pesti forradalom kitörésének hírét - nem a Kossuth kezdeményezésére Irinyi által összefoglalt 12 pontra, hanem a követi tábla nyilatkozatára válaszul fogalmazta meg 16 pontból álló követeléseit, juttatta el Vas megyéhez és a szabad királyi városokhoz. Tilcsik György a petitio szerzőjeként Horváth Boldizsár városi főjegyzőt, későbbi igazságügy-minisztert nevezi meg. Elvégezte a pesti 12 pont és a város által összeállított 16 pont összevetését is. Megállapítja, hogy a szombathelyi követelések tartalmukban is túlmutatnak a pesti dokumentum által megfogalmazottakon. A pesti 12 pontból a nemzeti bankra, a katonaságra, a politikai foglyok szabadon bocsátására és az Erdéllyel való unióra vonatkozó követelések nem szerepelnek a szombathelyi dokumentumban. Kilenc olyan követelést tartalmaz viszont a petitio, amely a pestiben nem szerepel (népnevelés, papi tized kárpótlás nélküli megszüntetése, a közigazgatás és bíráskodás átalakítása, büntető és polgári törvénykönyv stb.). (30. sz. dokumentum) A vasi megyeszékhely petitio ja a jelek szerint már a tényleges helyzetből indult ki, és nem vette figyelembe mindenben a liberális nemesség által elfogadható követeléseket tartalmazó március 3-i felirat elképzeléseit. Az ország több más településén is a pesti 12 pont követelésein túlmutató újabb követeléseket fogalmaztak meg a további fejleményeket tárgyaló fórumok. Debrecen március 19-én kelt felhívásában a 12 ponthoz 13-ikat csatolt, azt terjesztve elő, hogy a király az év felét Magyarországon töltse. Az országos követelés mellé még 5, a helyi viszonyokon alapuló követeléssel is előállt. (A helybeli sajtó szabadsága, polgári őrség, a tanács mindenféle ülése nyilvános legyen, a nép jelenlétét vegyék bele a közgyűlés jegyzőkönyvébe, a követek tudósításaikat az egész városnak címezzék, a városházára nemzeti zászló kerüljön, és március 19-én kerüljön sor a város kivilágítására.) (41. sz. dokumentum) Nagykőrös ugyancsak március 19-én kelt levele az országgyűléshez, a 12 pont elfogadása mellett szeretné elérni, hogy a személyes kiváltságok mellett a testületi, városi kiváltságok is szűnjenek meg, töröljék el a szabad királyi város jogállást. Ugyanakkor minden, a terhektől magát megváltott vagy megváltó közösség önkormányzatot kapjon, közvetlen megyei befolyás nélkül. A megyében minden „kiváltakozott helyek" képviselői ott legyenek a megyegyűlésben, a választmányokban (a képviselői utasításokat összeállítóban is). A határozat keletkezésekor még nem ismerhette a város a pozsonyi országgyűlés döntéseit. (42. sz. dokumentum) A polgári fejlődésben előrehaladt Zala megyei Nagykanizsa március 20-án az országgyűléshez küldött felhívásában a pesti 12 ponttal nagyobb részben megegyező, öt pontban azonban különböző követelést fogalmazott meg. A népképviseletre vonatkozó törvény kidolgozását tartotta az országgyűlés első teendőjének. (2. pont) Kanizsa polgársága az úrbéri viszonyok megszüntetésénél a földesúrral szerződéses és nem jobbágyi jogviszonyban élők helyzetének megoldását, a regálék eltörlését és a papi tized megszüntetését követelte. (E követelés, a papi tized kivételével, teljesítetlen maradt, mert a szerződéses jobbágyok és a regálék megváltása csak a kiegyezés után valósult meg. (4. pont) A papi javak nemzeti javakká nyilvánítása a 9. pontban fogalmazódott meg, a