A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

4-ik pontba ki vétetnek 1-ör, azon határok, melyekben a Földes Úr a legelő használatáról, vagy az úrbér bé hozatala alkalmával le nem adott, vagy későbbi rendbeszedés által ebből ki rekesztetett, vagy végre szerződések következésébe attól önként el állott, íme itt kezünkben a nyílt szerződés mert, a 3-ik pont miszerint a földes urat a legelőből kizárni nem lehet, ki pótoltatott ezen szerződés nyomán, amidőn nékünk az 1100-nak fele maradt, fele pedig még akkor amint a szerződés mutatja a Földes úrnál. És mit kellene már. az oly földes urakkal tenni, akik saját alkotott törvényeiket tsipdesik azt a mi Zsarnokokhoz illik de

; mi folyamodunk a törvény véd paissához

8 oltalomért esedezve mint békés polgárok, s jól esik valahára szembe mondhatni a Zsarnokok nyomasztó igaztalanságokat. 3- or Zsellér társaink birtokai ezen birhatatlanságát és annak kezükbőli el nem tsikarását, a 4-ik törv. cz., azon pontja szerint hol nyíltan mondatik, hogy az Úrbéres polgár úgyszintén Zsellér polgár, adhatja veheti telekben" állományát, hasznait, faizását, és azt mindenki megveheti, csak a Földes Úr, és közbirtokos nem. De ez Ibronyban máskép kezdődik, s keresztül kasul gázolva némely Földes Uraság a törvényt a Zsellér telek házát meg veszi s akkor - 50 - s ötven két napo^ majd 40 frt. árendákat zsarol pedig ennek a büntetése 200 forint mihelyt a Földes Úr, Polgár házzal el látott telkétől 18 napot, házzal el nem látottól pedig 12 napot kíván, pedig Ibronyban úgy zsarnokoskodik. 4- er Most jelenleg, míg az alkotott diétái

10 törvények ki hirdetve nem lesznek, álljuk a régi törvényt békésen, azon Földes Úr Polgárjainkkal mint hajdan együtt vérzők és viadók, mint szabad szellemű Árpád vezette nép, földtelen is szabadok kívánunk lenni, s az ország terheit birtok aránylagosan viselni. 5- ör A Zsidókat, kik a Földes Urak mind megannyi Zsarnok műszerei, s különösen helységünkben nem szenvedjük, mint kik vélünk e Honért soha nem vérzettek, de bezzeg szívták vérünket, sőt e Honból mint akik saját maguk zárják ki magukat Castális

12 Egyiptomszerű törvényeikkel, s azzal fel hagyni nem akarnak, kiűzetni mint olyanokat, oly Honba hol Castális másokat kizáró törvényszék még állhat, s tsak azokat esmérendjük Polgártársainknak, kik vélünk egy pohárból ihatnak, egy tálból ehetnek, s Polgártársaink Ifjait s Leányait házassági szerződés által, mint a polgárokat hónukhoz kötelező leg szentebb kaptsolattal boldogítják. Keltezés nélkül [Ibrony, 1848. április 9. előtt] 10. kgy. szám Beadva: Április 9/848. SZSZBML IV B. 102/b. 48. cs. 622. db. 1848. Eredeti fogalmazvány az irat eredeti helyesírásával; a központozást, ahol szükséges volt, módosítottuk. A falusi lelkészek, különösen a református felekezethez tartozók általában aktívan kivették részüket a forradalom által felszínre hozott problémák megoldásából. Ha kellett beálltak honvédnek, nemzetőrnek, az új törvényeket ismertették, agitáltak az éppen aktuális feladatok mellett. Származásuk miatt mélyen átérezték az egyszerű nép mindennapos bajait, és igyekeztek enyhíteni fájdalmait. Erre jó példa az ibronyi református lelkész esete. 1 Ibrony, ma Nyíribrony 2 tagosítás, az egy település határában fekvő, egyazon személy tulajdonában lévő birtokparcelláknak csere útján egy tagban való kiadása 3 1836. évi X. törvénycikk, A földes-úri Törvényhatóságról, és az úrbéri Perről. 4 Archívumából, levéltárából 5 Szilcz Lajos (?, 1810-Jákó, ?.); Jákó községben birtokos. 1844-1849. főszolgabíró. 6 Fiscus, Fiskus, általában államkincstár, ritkábban ügyvédi hivatal, jelen esetben ez utóbbi értelemben szerepel 7 1836. évi VI. törvénycikk azokról, melyek a telek haszonvételen felül a Jobbágyok hasznai közé tartoznak.