A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

H paissához, pajzsához 9 1848. évi IV. törvénycikk az országgyűlés évenkénti üléseiről. A szerző valószínűleg tévedésből hivatkozott e törvényre, mivel az úrbéresek ügyeivel az 1848. évi IX. és X. törvénycikkek foglalkoznak. 10 diétái, országgyűlési 11 Árpád (?, ?. - ?, 907?): Álmos fia, a honfoglaló magyarság fejedelme, a törzsszövetség nevét adó Magyar törzs vezére. Az 1301 -ig uralkodó Árpád-ház őse. 12 Cast, Kaszt, az öröklődő foglalkozáson és az azonos társadalmi helyzeten alapuló, szigorúan elkülönülő zárt társadalmi csoport Indiában és néhány más keleti országban. • 17L/b • Szabolcs vármegye Vizsgáló Küldöttségének jelentése Ramocsaháza, 1848. április 7. Jelentése a Ny. Bátori Járás

1 4-ik szakaszába kirendelt küldöttségnek, Ibronyi Lelkész Nagy Lajos

2 közfigyelmet igénylő kihágásai iránt. Tekintetes Megye! A jelen fenforgó körülmények szükségesítette állandóan működő Középponti Fő Választmánynak, március 28-ikán tartatott Közgyűlés megerősítette, határozata nyomán, a Ny. Bátori Járás 4-ik szakaszába kirendelt küldöttség midőn folyó évi április 4ik napján Apagy helységében elébe szabott hivatalos munkálódási kötelessége teljesítése végett megjelent, Nemzetes Apagyi György,

3

:/: alatt tisztelettel mellékelt, folyamodványt terjeszté elő, melyben ibronyi református lelkész Nagy Lajos, a nép közt lázítani törekvése jelentetett; - melynek folytán a Küldöttség különösen jelen időben, békés útoni átalakulási korunkban, fölhíva érzé magát, a mulhatlan vizsgálat rögtönös megtételére, - mely végett, - folyó év 's hó 5-ik napján Ibrony helységébe bemenve, fent már említett Lelkészt maga elébe hívatván, a dolog mint állása iránt elibe tett előleges kérdésekre tagadólag felelt, - és a Küldöttség által ismételve több rendbeli felszólításra: "de ha tettem volna is, vagy tettem is valamit, azért nagyobb büntetés, nyakvételnél, rám nem várakozhatik" negédes nyilatkozatával, magát a Küldöttség előtt még gyanúsabbá tevén a már 2:1: és 3:/: alatt csatlott tanúk kihalgattatásuk után, a vádlott kihalgatásához, mely 4.7: alatt mellékeltetett, fogott; a mikor elsőbb szintén, minden, elébe, a Küldöttség által, tett kérdésre, kivéve a zsidók nadálykénti nép vére szívása, s ugyan azok földes urak zsarnoklásai műszereik elleni kérdésre tett feleleteit, melyre "ha azt tettem is, azt hiszem semmit, vagy legalább nagyot nem vétettem", tagadólag felelt. - az után a nép nevében a Küldöttség elébe, a 2:1: alatti 1-ső és 2-ik tanúk előadása szerint, beadni szándéklott folyamodás mi okból történte, s annak előadása iránt szólíttatott fel, - mire ismét egy magány levélnél egyebet, mely a 2:1: alatti tanúk által, kik előtt a folyamodvány egy részét fel is olvasta, el nem ismertetvén, s azok által a vádlott szemében, hogy azon magány levelén kívül létezett egy általa folyamodványnak mondott irat, bár mondatott is, semmit előmutatni nem akart, sőt annak létét merőben tagadta, - míg később a küldöttség egyik tagja által annak közlésére felszólíttatott, mikor is maga kérte a küldöttséget, hogy ő azon helyről nem táVozik, hanem a Jegyzőt, mint ki az irományt különben is ismeri; azon folyamodásért küldje le, mely is megtörténvén, az ide 5:/: alatt zárt, nem annyira folyamodásnak, mint becstelen iratnak mondható, iromány hozatott elő. Mire nézve midőn ismét felkérdeztetett vádlott Lelkész, hogy előbb miért tagadta s elő nem adta? A Küldöttség előtt azzal menté magát, hogy ő csak a tárczát akarta kivenni a Jegyző kezéből, hogy törvényre hivatkozva készítse el a folyamodást, mert a Jegyzőt nem hitte a folyamodás feltételére képességgel bírónak, - hogy pedig be nem adta s