A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

kezdték a tagosítás szerinti földek szántását, a katonaságot visszarendelték a faluból. A felmerült károk és költségek az elítélteket terhelték. A kettős megye további jobbágylázadásaira lásd még: Ember Győző 1951. Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 124-133. 1 A szóban forgó katonák a Gyöngyösön állomásozó Württenbergi 6. huszárezredben szolgáltak. • 171/a • Nagy Lajos ibronyi református lelkész lázítási ügye Az ibronyi adózó polgárok követelése Kelet nélkül [Ibrony

1

, 1848. április 9. előtt] Az Ibronyi Adózó Polgárok törvényes kívánata 1- ül Kívánja Hajdan kori érdem dús elődei által is mindenkor, békében meg hagyott, azon 18 - most már a tagosítás

2 olta zsarnokilag zsellérré tett jobbágy polgárok birtokainak vissza állíttatását, zsarnokilag koldusokká tétetődvén igazaikba visszahelyheztetéseket. Mert a törvény nyíltan mondja, az 1836-ik X.-ik törvény tzikk

3 6.-ik paragrafus alpontja alatt, a rendbeszedésnek nints többé ott helye, hol már az egyszer meg történt, amiből nyíltan következik, hogy a tagosításnál a szó szoros értelmében, nem lehet többet tenni mint a már meg történt, úrbéri rendbe szedés alkalmával együtt másutt ki adott állományait egy tagban ki adni, nem pedig el venni mint ezen fentebb érintett jobbágy polgároktól el vették a nékiek a tagosításig 100 napi gyalog szolgalatjukért járó minden járása közti öt köblös foldj őket, mert azt a Tekintetes Bíróságnak tenni nem volt szabad, míg ők a 100 gyalog napot meg szolgálták, amit azt a fent idézett 6. pont nyilvánosan elő sorol, annyival inkább nem volt tenni szabad mert a C. pont szerint még ott sem szabadna, hol még rendbe szedés nincs, mert még ott is az egyezésből származott bánás módot, pontosan meg kell tartani és annak alap elveitől el távozni nem szabad. Ennek következésében a jobbágy polgárság igazait minden áron követeli. 2- or követeli azon ismét tőlünk zsarnokilag elvett 500 - ötszáz és egy néhány jugemm legelőt, melyet nékünk elődeink békés birtokunkba, adtak atyailag, mely legelő hajdan 1100 hold volt, de amelynek hason felét úrbéri per útján a Tekintetes Földesuraság elvette, de ugyan akkor hason felébe meg hagyott bennünket bírósan, amint azt ezen kezünknél lévő az Tekintetes Nemes Vármegye Archívumából

4 ki hozott kötelezvény mutatja, az archívumból kellett most ki hoznunk mert, a még akkor élő Földes uraság egészséges petsétjeivel, meg erősített a tagosításnál kezükben lévő petsétes levelünket melyeken állottak az egyezkedő földes uraságok neveik, magunk saját védelmére együgyű bizodalommal által adtuk a Tekintetes Ügyvéd Szilcz Lajos

5 úrnak, és (Szent Úristen) hallani is sok a Fiscus! a Fiskus

6

! a Polgár Jobbágyok Ügyvédje, (Ő Ügyvédek) el sikkasztotta. De élnek még az ezen munkálatot bé végzett küldöttségi személyek közül is kiknek midőn egy most agg ember, Vári Ferenc mondotta Tekintetes Bíróság, legyenek szívesek nékünk erről levelet adni, még öszve káromlotta a Bíróság az akkor ifjú, most agg embert ezen szavakkal hát még kételkedik kend a Bíróság betsületében úgy adjuk ezt kendteknek mint több a Békének és ugyan akkor árokba is vettük és még is el rabolták tőlünk a telhetetlen Zsarnokok. Az 1836-ik. 6. tör. czikk

7 3. paragrafus 3-ik pontja szóll a legelő elkülönözése tárgyában, hogy a Földes Urat, a legelésből ki zárni nem lehet, de ez nem adott rá okott hogy egészen el vegyék mert