A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

• 125 • Somogy megye közigazgatási bizottmánya az országgyűlés határnapját kijelölő nádori leirattal kapcsolatos teendőkről intézkedik Kaposvár, 1848. május 29. István Nádor kir. Heltartó f[olyó] é[v] Mai[május] 20. azon legfontosabb esemé­nyeknél fogva, melyek Európa szerte mint szintén a haza kebelében naponként aggasz­tóbban mutatkoznak az ország és kapcsolt részek épségben maradása, s törvényhozás által alapított közszabadság érdekében az Országgyűlést f[olyó] é[v] Szt. Jakab hava második napjára 1 Pest városába hívja öszve. Az országos tanácskozás tárgyai főképp azon eszközök kiállítása s megszerzése leend, melyek által a koronának s hazának füg­getlen állása biztosítathatik: meghágva tehát, hogy a kitett helyre s üdőre az [1]848. 5. t[örvény]ben meghatározott képviselők a törvényben megrendelt büntetés terhe alatt elküldessenek. A közönség a jelen aggasztó körülmények között, a minden oldalról fenyegető veszel elhárítására az országgyűlési intézkedést szinte nélkülözhetetlennek érezvén, öröm­mel értesültek az Országgyűlés határnapjának kitűzéséről, s azt Fő- és Alszolgabírók által kihirdetni rendeltek. A képviselők választása körüli intézkedéssel megbízott válaszmányt odautasította, hogy a képviselőknek kellő üdőre leendő elválasztásáról in­tézkedjék. SML IV B. lOl./a. Somogy vármegye közigazgatási bizottmányának jegyzőkönyve 212/1848. Eredeti tisz­tázat, bekötve. (Eredeti helyesírással közölve.) A forrás a megyei közigazgatási bizottmány 1848. május 29-én tartott üléséről készült jegyzőkönyv rész­lete. 1 Július 2. • 126 • Az 1848. május 28-i drávacsepelyi, Táncsics Mihályt 1 országgyűlési képviselőnek jelölő népgyűlést követően Munkácsi Albert, szaporcai lelkész beszédének kivizsgálására kiküldött választmány jelentése Pécs, 1848. május 30. Felvétetett a f [olyó] é[v] máj[us] 28-án Siklós mellett, a Sándor-hídjánál és Csepely 2 helységben tartott népgyűléseken elköveti állítólag törvényellenes fellépések iránt teen­dő vizsgálat végett elnökileg kiküldött választmánynak a f[olyó] hó 30-án teljesített vizsgálatról szóló jelentése. Úgy szinte ennek folytán adott tiszti ügyészi vélemény, melynek értelmében Munkácsi Albert 3 szaporcai lelkész ellen mint, aki saját nyilatkozatában azt, hogy a regálék 4 megszüntetését az egybegyűlt népnek szónoklatban előadta elismerné, ekként mint törvényelleniekre izgató és bujtogató ellen a fenyítő vád elrendeltessék. Az •/• alatti alispáni kiküldetés folytán működött vizsgáló választmány jelentésé­ből felderülvén miként mind a Sándor-hídjánál, mind Csepelyben tartott népgyülekezet tartásáról, ennek céljáról és tanácskozmányi tárgyáról járásbeli főbíró előlegesen érte­sítve volt, úgy szinte később a kitűzött helyek és nap meghatároztatván, erről is, jelesen a Sándor-hídjánál tartott népgyűlés határnapjáról, a főbíró távollétében ennek segédesküttje, a •//• alatti körlevél szerint pedig a Csepelyre összehívott népgyűlés határ­napjáról ugyan járásbeli főbíró a •///• levél által annak rendje szerint tudósíttatott, azon-

Next

/
Thumbnails
Contents