A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

ban Pécsett lévén, egy helyütt sem jelenhetett meg; - továbbá ugyan a vizsgáló választ­mány jelentésében a Sándor-hídjánál tartott népgyűlés folyama részletesen előadatván, - mindezekre, mint a fennálló köztörvényeink szellemében és szilárdult alkotmányunk védpaizsa alatt álló szabadsággal összhangzólag történtekre észrevétel nem tétethetik. Ellenben a csepelyi népgyűlésre nézve, amennyiben a választmányi jelentés mellett fel­hozott 47- alatti tanúvallomásokból és az 57- alatti önkéntes nyilatkozatokból kivilágo­sodnék az, hogy ezen alkalommal a célba vett követválasztási tanácskozmány a törvény korlátai közt mozogható izgatástól eltérve, a törvények balmagyarázatát terjesztő s ek­ként törvényellenes izgatássá, bujtogatássá fajult; ezen tény, mint átkos kinövése az oly széles alapra fektetett, de némelyek által könnyelműen és balul felfogott szabadságnak, határozottan rosszaltatik, az ilyes merényletekből származható s a statusra 5 nehezendő következmények felelőssége, fennálló törvényeink s ministeri rendelteink értelmében a népgyűlés indítványozóit és rendezőit sújtván, ennek alkalmazhatósága jelen esetben csupán azért nem foroghat fenn, mert népünk dacára annak, hogy századok óta nyo­masztó szolgaságban tartva az alkotmányos nevelés jótékonyságaiból kizáratott, józan eszének és becsületes magyar jellemének sugallatát követve könnyelmű bujtogatói által törvényellenes merényletekre magát felzaklatni nem engedi s a fennforgó esetben nem is engedte. Továbbá a tiszti ügyészi vélemény folytán ezen bujtogatás vádja különösen és egyedül Munkácsi TAlbert szaporcai lelkészt 57- alatti nyilatkozatánál fogva terhel­vén, miután az önkénytes elismerése szerint felszólalásaiba azt is foglalta, hogy a jog­egyenlőség elvénél fogva a regálék tettlegesen megszűntek, ezen az eddigi törvények által biztosított tulajdoni szentség ellen irányzott vétkes izgatás, mint törvénytelen és felelőssége által nem is biztosítható gyászos következményeket előidézhető tett ezennel helyteleníttetik, azonban leginkább azon tekintetből, hogy helytelen izgatásának hatása ellenkező nyilatkozatok által gyengítetvén, ekként a józan és férfias viseletet tanúsító népnél káros következményeket nem szült, ellene tiszti ügyészileg véleményezett fenyí­tő vádnak hely nem adatik. Jelen határozat siklósi járás főbírája által Munkácsi Albert lelkésznek, mint a benne leginkább érdekelt félnek kézbesítetni s illetőleg kiadatni ren­deltetik. BaML Baranya vármegye közgyűlési jegyzökönyve 1318/1848. Eredeti, fogalmazvány. Az áprilisi törvényekkel jóváhagyott jobbágyfelszabadítás a parasztság számára több ponton országszerte sérelmes volt. Főként a szőlődézsma és hegyvám megmaradását, a közös használatú legelők múltbeli elkülönítését és a megkötött önkéntes örökváltsági szerződéseket, amelyekre utólag nem vonatkozott az állami kárrendezés, panaszolták a siklósi járásban. Itt fordult visszájára a liberális földesúr, Batthyány Kázmér gróf (1849. évi külügyminiszter) jószándéka. (L. 267/a-b dokumentum) Siklós környékének la­kossága, az értelmiség és a felszabadult parasztok az írásai miatt bebörtönzött Táncsics Mihálytól várták sérelmeik orvoslását. Táncsicsot ezért a június 20-i első népképviseleti országgyűlési választáson közfel­kiáltással követté választották. Választói azután számon is kérték tőle érdekeik védelmét a jobbágylevelek­ként ismert kérvényeikben. Táncsics törvényjavaslatát, amelyben a múltbeli legelőelkülönítések illetve önkéntes örökváltsági szerződések érvénytelenítését javasolta azonban elutasította az országgyűlés. A szőlődézsma és a hegyvám eltörlésére vonatkozó előterjesztését viszont szeptemberben elfogadta a törvény­hozó testület. 1 Táncsics (Stancsics) Mihály (Ácsteszér, 1799. ápr. 21.-Budapest, 1884.), író, radikális politikus. 1847­ben sajtóvétségért bebörtönözték, ahonnan 1848. március 15-én szabadították ki. 1848-ban a siklósi kerület országgyűlési képviselője, a Munkások Újsága szerkesztője. Táncsics Mihály országgyűlési képviselővé választásáról lásd Babics András: Táncsics Mihály követté jelölése az 1848/49. évi országgyűlésre. In: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 1. k. 1. fúz. 1947. Pécs, 66-68. Kálniczky László: Adalékok Tán­csics Mihály 1848-ban a siklósi választókerületben történt országgyűlési képviselővé választásához. In: Baranyai Művelődés, 1978/IV 166-169. Füzes Miklós: Táncsics Mihály és a siklósi népképviseleti követválasztás. In: A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör tudományos emlékülése Siklóson, 1984. március 15-én. 17-26. 2 Ma Drávacsepely 3 Munkácsy Albert (1821-1877) református lelkész. 1844-ben iregi segédlelkész, 1848-ban szaporcai lelkész, Táncsics Mihály siklósi országgyűlési képviselővé választásának egyik fő kortese. 1849. július 4-én ál-

Next

/
Thumbnails
Contents