A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

E kérdések illetőleg kérelem tekintetében alább különös rendelkezés fog hozatni. 7. A hadnagyi szék

5 marad-e továbbá is, vagy a tanács intézkedendik az eleibe tartozott minden ügyekben? Összeolvadván egyszersmind külön pénztáraik is? E kérdésre kimerítő feleletet ad maga az új törvénycikkekben foglalt eszméhez érlelésre hozott idő, ami nem többé az elkülönözés, hanem a testvéri egybeolvadás kora. 8. Az uradalmak előtt már megindított perek hol folytatnak? E perek iránt szabatosan rendelkezvén az 1848. X. és XI. tc, azok értelmében alább fog történni intézkedés. Mezőberény községe részéről

6 9. Általában a helypénz szedése akár helybéliektől, akár külföldiektől

7 kit illet? Különösen pedig a vásári szabadalmakkal nem bíró helyeken? Hol nem létezik vásári kiváltság, helypénz sem szedethetik - hol pedig vásári kiváltság létezik, annak értelmében a kiváltsággal bírót illeti ezen jog. 10. A mezőberényi, már végrehajtás útján elkülönzött legelőn, miután a per kegyelem útján mind ezideig felsőbb helyen van, szabad-e minden lakosnak általában mindenütt legeltetni? E kétség kimerítőleg eloszlatja az 1848. X. tc. első §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy az úrbéri per útján valóságosan és tettlesen már végrehajtott legelőelkülönzések többé fel nem bonthatók - mint Orosháza községnek hasonló tartalmú kérelmére is éppen ezen értelemben adta ki közelebb az igazságügyminiszter határozatát.

8 11. A nemzetőrségtől idegenkedő m[ező]berényi lakosok kötelesek-e azt felállítani? Fentebb a jegyzőkönyv 9. száma alatt tárgyalt miniszterelnöki levélben

9 óvatosság ajánltatikugyan a nemzeti őrsereg felállítására nézve ott, hol ellenszenv tapasztaltatik, azonban a törvényeket községenként kihirdetendő küldöttség előre utasíttatik szelíd felvilágosítási eszközök által odahatni, hogy a kérdésttevő lakosok e kötelesség önkéntes teljesítésére felemelkedjenek. Köröstarcsa közönsége részéről

10 12. A viszonosság elvénél fogva az uradalmi majorsági ugarokon és tarlókon szabad-e a lakosoknak legeltetni, minthogy a lakosok ugarjain és tarlóin a földesúr jószága legeltetik? Szabályul veendő határozat végett felterjesztetik ez eset a minisztériumnak, hogy miután eddig a jobbágy az ugarból kilencedet nem adott, de ezen mentesség miatt ugarján legeltethetett a földesúr, most már, midőn az úrbéri kilenced általában véve el van törölve, a legeltetésbeli ezen egyoldalú gyakorlat fent állhat-e továbbá is a legelőbeli közösség mellett, vagy ha nem, minő gyakorlatnak kell létezni jövendőben. 13. A helytartótanácsilag ezelőtt bezáratni rendelt községi bolt kinyittathatik-e? A bezárás felsőbbi ítélet következtében történvén, azon boltnak kinyitását csak újított per mellett lehet az alispáni bíróság előtt eszközölni. Gyoma városa részéről

11 14. A legelő iránt nyitott per kegyelem útján levén, annak beérkeztéig szabad-e a közös legeltetés? Alkalmaztatik ide is a 10. pont alatt látható felelet. 15. Az eddig gyakorlott hídépítési és vámszedési jogban maradhat-e a város továbbá is, annál inkább, mivel az új hídhoz kívántató anyagokat és eszközöket már beszerezte. 16. Úrbéri telki állományai hiányosak levén, kéri azokat kipótolni. E kérdés s illetőleg kérelem túlterjed az itt kitűzött felvilágosítás körén, minélfogva szorgalmazza azt az illető város maga útján.