A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

Vésztő községe részéről

12 17. Az országgyűlési követ utasítása és visszahívhatása iránt világosíttassék fel a nép. Az utasítás adást maga már a választó kerület alakulása lehetetlenné teszi, mint az más részről a szabad és független tanácskozás érdekében nem is óhajtható. Ami pedig a visszahívhatási jogot illeti, a választókerület nem tartandván időközben gyűlési összejöveteleket, visszahívási jogát tanácskozási úton keletkezett végzés által ugyan nem, de a küldők érzelmeiket közhírré tételével, és ezen közhírrétételnek erkölcsi hatása által igenis fogja gyakorolhatni. 18. A közös teherviselésben értetik

T

e a katonatartás, állítás és megyei közmunka? Az 1848-ik VIII. tc. szerint, valamint kétséget nem szenved, hogy midőn minden közterhekről van szó, ott a katonatartás, állítás és megyei közmunka is értetik, úgy egyszersmind az is világosan érthető, hogy a közterheknek az ország minden lakosai által leendő aránylagos viselése f[olyó] é[v] november első napjától veendi kezdetét. 19. Az 1848. IX. tc. ezen szavai „úrbért pótló szerződések"

13 magyaráztassanak meg, vajon alatta értetnek-e az olyan haszonbéri szerződések is, melyek szerint készpénzen felül dézsma és napszám is szolgáltatott ki. A kérdező község képviselői magok azt adván elő, hogy a vésztői határban csak 27 3/8 telket tesz az úrbéri állomány, és hogy azon föld, amire célzólag itt a kérdést tevék, ezen illetőségen felül és ideiglenes haszonbéri szerződés mellett bíratik általok az uradalomtól, e tekintetnél fogva kétségtelenül áll, hogy a szerződési köteleztetésnek tartoznak továbbá is eleget tenni. 20. A faizásról szóló úrbéri törvény rendelete tartozik-e a nádlásra is? A faizásról szóló törvény a nádlásra is értetik. 21. A jobbágyok szabad polgárokká levén, a végrendelet nélküli magvaszakadtak vagyona kit illet? E kérdésnek szabályos határozat által leendő eldöntése végett fel fog iratni a minisztériumhoz. 22. Az 1848. X. tc. 1. §-ában említett úrbéri rendezés [valóságos és tettleges]

14 végrehajtása miben áll? Vajon a földek egyszerű kimutatásában-e, vagy az egész munka hitelesítésében, s felsőbb kormányszék általi helybenhagyásában? A valóságos és tettleges végrehajtás alatt az illető birtok részeknek bíróilag történt átadatása értendő. Füzesgyarmat városa részéről

15 23. A Mária Therézia rendelete folytán a városnak adott „királyi erdő"

16 nevű füzes haszonbéri sommáját tartozik-e a város továbbá is fizetni? 24. A nádlás jogában, melynek ez előtt birtokában volt (a) város visszaállíttatike? 25. A közös legelőből elfoglalt részeket visszaadatni kéri, vagy legalább azokon a közös legeltetést. Vári község részéről

17 26. A tűzi és épületi faizást, úgy amint azt Mária Therézia úrbére rendeli, újólag életbe léptetni kéri. 27. Úrbéri telkeinek száma csak 13 6/8 telek lévén, azoknak megszaporítását kéri. Azon általános megjegyzés mellett, hogy a Mária Therézia úrbérét már az 1836. évi országgyűlés eltörülvén, azon előbbi időt most alapul venni nem lehet, de a volt jobbágyoknak tisztán felismert saját érdeküknél fogva nem is kívánatos, többire az itt elsorolt és a törvények magyarázatán túl terjedő kérdések és kérelmek iránt elutasíttat-