A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

• 115/a • Az áprilisi törvényekkel kapcsolatos - a Békés megyében e célra alakult választmány által összegyűjtött - községi kérdések Gyula, 1848. május 6. 39. Fentebb a jegyzőköny 6-ik száma alatt kinevezett választmány jelenti, hogy kihallgatván a községi képviselőket és más egyeseket az új törvénycikkek alkotása után lehető kétségeik iránt, azok következő eseteket terjesztettek elő, mint felvilágosítandó kat s illetőleg határozat által eldöntendőket. Több községek részéről kérdésbe tétetett

1 1. A kisebb kirfályi] haszonvételek - értvén alatta az ital, hús, szalonna, sómérést, halászatot, vadászatot, madarászatot, piócázást, pálinkának gabonábóli égetését, cserép és tégla égetést - kiterjesztetnek-e minden egyes lakosra s különösen az izraelitákra is? 2. A száraz, szél- és vízimalmok, kazánok, boltok és házalók taksái maradnak jövőre is, és szabad-e mindenkinek bármiféle malmot készíteni? Miután a kir[ályi] kisebb haszonvételek nem az úrbérből, hanem kiváltságból veszik eredetöket, és az 1848. IX. tc-ben valamint nincs megszüntetésükről említés, úgy azt az itt előforduló úrbéri szolgálatok dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetése alatt érteni nem is lehet: annál fogva a királyi kisebb haszonvételeknek az illető földesurak és kiváltságosak által kizárólag leendő használhatása, továbbá is fent maradt. Értetik pedig a kir[ályi] kisebb haszonvételek, vagy úgynevezett regálék alatt általában minden szeszes italok kimérése, a húsvágási és fontonkénti kimérési jog, halászat, vadászat, madarászat, malom és boltbér - továbbá a helypénzszedés ott, hol vásári kiváltság létezik, mint szintén hasonló kiváltsági esetre szorítkozólag a vám és révjog is. Magától következik [tehát]

2 ezen értelmezés után, hogy a szalonna mérést, a sónak kisebb mértékbeli árulását és tulajdon földeiken, valamint a földesúrrali közös egyetértés mellett a még el nem különözött legelőkön is a tégla és cserép égetést a volt jobbágyok szabadon gyakorolhatják. 3. A szőlő kilenced marad-e továbbra is? Az 1848. IX. tc. és annak értelmében kelt táblai határozat által csak oly úri kilenced levén megszüntetve, ami úrbéri birtok után teljesíttetett a földesúr javára, a szőlő kilencedre nézve egyedül az döntheti el a dolgot, hogy a megyebeli szőlők úrbérieknek tekinthetők-e, vagy sem? Tudva van pedig, hogy a megyebeli régibb szőlők mindenütt előfordulnak az úrbéri táblákban és ugyanott feljegyezve látható, hogy a kilenced utánok természetben adatik - az újabbak pedig közösen használt legelőből adattak ki a jobbágyoknak. És ekként a megyebeli szőlők - a szenttornyai

3 pusztán majorsági birtokból kihasított szőlők kivételével - mindnyájan ugyanegy természetűeknek és úrbérieknek levén vehetők, mint ezt a csabai és szarvasi úrbéri örökváltsági kötésben

4 a szőlők kilencedének külön kitett váltsági összege gyakorlatilag is támogatja - az itt érdekelt adatok alapján e kérdés elintézése végett felterjesztés fog tétetni a minisztériumhoz. 4. A családapának több teljes korú s együtt lakó fiai mindnyájan kötelesek-e nemzetőrök lenni, vagy csak egy? A nemzetőrségi szolgálat személyes teher lévén, mindazok, kik az 1848. XXII. tc. első szakaszában kitűzött képességi feltételek alá esnek, tartoznak e szolgálatot teljesíteni. 5. Hol még rendezett tanács nincs, ki vezeti a telekkönyvet? Az adásvételi szerződések ki eleibe terjesztendők helybenhagyás végett? Kell-e továbbra is adásvevés alkalmával a tüzipénztárba fizetni, s a pénztár kinek rendelkezése alá tartozik? 6. Az árvák javai fölött helyben ki intézkedik? Kérvén több községek, hogy az azokról vezetett számadás, mint szintén a bírói is, helyben vizsgáltassék meg megyei tisztviselő jelenlétiben.